Állatorvosi tanácsok

Általánosságban 6 hónapos kor után, szuka kutyáknál jó, ha még az első tüzelés előtt megtörténik az ivartalanítás. Kutatók úgy találták, hogy így a legkisebb az esélye a későbbi emlődaganat kialakulásának. Egyenes összefüggést találtak a tüzelések száma és az emlődaganat kialakulásának százalékos aránya között. Kanoknál és kandúroknál is jó, ha az ivarérettség elérése előtt (7-11 hónapos kor) végezzük a műtétet, így az állatunk kevésbé lesz agresszív, domináns viselkedésű, a kandúrok nem csavarognak annyira és nem jelölgetnek.

Egy felnőtt kutya és egy kijáró macska általánosságban negyedévente kapjon féreghajtót. A tabletta beadása után figyeljük az állat bélsarát 4-5 napig, szabad szemmel is látszanak a férgek. Ha ilyet tapasztalunk két hét múlva meg kell ismételni a kezelést. Használjunk jó minőségű (drágább) féreghajtót, ezek egyszeri kezeléssel hatékonyak a legtöbb gyakori féregfaj ellen.

Előző cikkem végén egy gyakran hallott tévhittel foglalkoztam; kell–e szülnie legalább egyszer az állatnak? A válasz természetesen nem, semmilyen egészségügyi indoka nincs annak, hogy szüljön a kutya, vagy a macska. A már szült állatok nem élnek hosszabb ideig, nem kerülik el az olyan idősebb korban gyakoribb betegségeket, mint a méhgyulladás és az emlődaganat. Mégis szinte naponta halljuk ezt az áltudományos nézetet gazdáktól. Sok más tévhit is kering a köztudatban. Ezek közül szeretnék néhányat megcáfolni, és végleg elfeledtetni azokkal, akik ezt az írást elolvassák.

Az egyik leggyakoribb talán, miszerint a lázas kutyának száraz az orra. Ez nem igaz, gyakran találunk nedves orrú igen lázas ebeket, vagy száraz orrú egészséges állatokat is. A láz megállapításának egzakt módja a lázmérés. Kutyáknál végbélben mérve 38 és 39 Celsius között normális, 39,5-ig hőemelkedés, e felett lázról van szó.

Sokszor halljuk a „macskabetegség” kifejezést a parvovírusos bélgyulladás helyett. Szegény macskákat elüldözik a háztól, nehogy a kutya elkapja a veszélyes kórt. Pedig ezt a betegséget a felnőtt, oltatlan kutyák terjesztik, ők képesek tünetmentesen hordozni és bélsárral üríteni a vírust. A macskák nem betegszenek meg, nem is terjesztik. Ez a kutyák betegsége, a neve parvo, a másik nevet mindenki felejtse el!

Általános nézet, hogy a nyalogatás jót tesz a sebnek. Ennek is az ellenkezője igaz. A kutyák szája nem éppen steril, rengeteg baktériumot kennek a sebre, valamint a nyalogatás mechanikai irritációt is okoz (pl. ha sokat dörzsöljük a bőrt attól is begyulladhat). Mindenképpen meg kell akadályozni a nyalogatást védőgallér, vagy kötés használatával.

Makacs tévhit az altatással kapcsolatban, hogy többször altatni az állatokat nem lehet, mert az altatók hatása összegződik. Ez a mai modern altatószerekre biztosan nem igaz, velük jó néhányszor minimális kockázattal lehet altatni kedvenceinket.

2002 szeptembere óta veszettség oltáskor kötelező a kutyák féreghajtása is. Mégis sokan nem kérik a féreghajtó tablettát mondván, „már fokhagymával lekezelték az ebet”. Ez szintén egy tévhit, a fokhagyma nem alkalmas féreghajtásra, helyette használjuk a modern széles spektrumú állatgyógyászati féreghajtó tablettákat.

Nagyon sok téveszme él a daganatokkal kapcsolatban is (például rosszindulatú daganatot nem lehet műteni, vagy ha megbolygatjuk a daganatot „elrákosodik”). De erről a téma terjedelme miatt, csak a következő alkalommal.

A kutyák ősei, a vadon élőkutyafélék, ragadozók. Elfogyasztják a zsákmányállat húsa mellett annak belsőségeit, gyomortartalmát, bőrét is. Ha sikerül a vadászat esznek, ha nem sikerül koplalnak.

Kedvenceink igényei is ehhez hasonlóak, nem csak húst kell kizárólag fogyasztaniuk, fehérjék mellett zsírt, szénhidrátot, ásványi sókat, vitaminokat is. Tápanyagigényük függ a kortól, a testmérettől, az aktivitástól. Igen komoly szakismeretekkel, óriási idő és energiaráfordítással lehetne ezt házi koszttal biztosítani, ennek megfelelő tárolása is nehézkes. Sokkal egyszerűbb és jobb!! A kereskedelmi forgalomban kapható kutyatápok alkalmazása.

Gyakori hiba házi koszt etetésekor tehéntej adása a kölyökkutyáknak. Összetétele erősen eltér a kutyatejétől, ezért igen gyakran hasmenést okoz. Sok problémával jár a csont etetése is, elakadhat a szájüregben, garatban, a nyelőcsőben. Sokszor csak orvosi segítséggel, sőt műtéttel távolítható el. Ennél még gyakoribb gond a hiányosan emésztődött csontrészek okozta „székrekedés”, paraffinolaj adásával, beöntéssel kezeljük. Ha lehet előzzük meg a bajt és soha ne adjunk csontot a kutyáknak. A csont szerintem nem kutyaeledel!! Kerüljük tovább a zsíros és fűszere ételeket. A felkészületlen bélflóra nem tud megbirkózni vele és bélgyulladás lesz z eredménye. Jó diéta ilyenkor a főtt rizs. Hibás szokás a nyershús etetése, számos parazitafertőzés forrása lehet, valamint a nyers sertéshús Aujeszky-kórt terjeszthet, a nyers baromfihús pedig Salmonellosist.

A frissen befogadott kölyökkutyákat először azzal a táppal etessük, amit a tenyésztőnél kapott. A tápváltást lassan (5 nap alatt) végezzük, fokozatosan emelve az új, általunk etetni kívánt táp adagját. A kiskutya fél éves koráig háromszor, egyéves koráig kétszer kapjon enni, utána elegendő a napi egyszeri etetés, kivéve a nagytestű, gyomorcsavarodásra hajlamos fajtákat, ahol maradhat a napi kétszeri etetés. Egyéves korig kölyöktápot, utána felnőtt tápot, 7 éves kort után idős kutyának való tápot etessünk.

A kutyák ragadozó ösztöne azt diktálja, hogy annyit egyenek, amennyit eléjük raknak. Lehet, hogy holnap nem lesz zsákmány, ezért mindent meg kell enni. Igen könnyű elhizlalni őket. A tápzacskón fel van tüntetve az adott kornál, testtömegnél ajánlott napi mennyiség, ezt tartsuk be, különösen nagytestű fajták kölykeinél, ahol súlyos izületi problémákat okozhat a korlátlan etetés. Ha lehet száraztápot etessünk, a rágás fontos a fogak öntisztulásához, segít megelőzni a kutyáknál „népbetegségnek” számító fogkövesség kialakulását.

Vemhes és szoptató szukáknak adjunk kölyöktápot, ez segít kielégíteni a megnövekedett tápanyag és ásványianyag igényt. A kölyökkutyákat hat hetesen válasszuk el, négy hetes kortól megkínálhatjuk őket kölyökkonzervvel fokozatosan növekvő mennyiségben.

Soha nem hoznak annyi hasmenéses, hányogató, étvágytalan állatot rendelésre, mint a karácsony utáni napokban. A bőséges ünnepi asztalról kedvenceinknek is jut. A szokatlanul zsíros, fűszeres, nagy mennyiségű étellel nem mindig tud megbirkózni emésztőrendszerük, gyomor és bélgyulladás léphet fel. Enyhébb esetben pár napos koplaltatás, csak víz adása jótékony lehet, jó diéta még a ragacsosra szétfőtt rizs és csirkehús keveréke, vagy az erre a célra gyártott gyári diétás táp is. Ha ez nem segít, vagy a probléma súlyosabb, forduljunk állatorvoshoz. A legegyszerűbb azonban, ha a kutya nem kap az ünnepi lakomából.

Szintén megnő ilyenkor a székrekedéses állatok száma. Ne adjunk csontot, hiába eszi jóízűen a kutya. Ha megtörtént a baj, parafinolaj szájon át adását lehet otthon megpróbálni. A hozzánk került állatok beöntést kapnak, ami igen kellemetlen, jobb megelőzni…

Kevésbé ismert kutyatartók körében, hogy az étcsokoládé is veszélyes lehet. A benne lévő theobromin idegrendszeri tüneteket, izgatottságot, görcsöket okozhat. Kistestű fajtáknál ez már néhány kockától is kialakulhat, nagyobbaknál egész tábla elfogyasztása kell hozzá. Édességek adása hosszú távon elhízáshoz vezethet. Kutyáknál az emberhez hasonlóan a túlsúly keringési, ízületi problémákat valamint cukorbetegséget okozhat.

Érdekes, hogy állataink, főleg a macskák a karácsonyfadíszeket vonzónak találják, ha tehetik megeszik a hosszú, csillogó díszeket. Többször távolítottunk el műtéttel ilyet. Súlyos bélelzáródást okoz. Macskák mellett ne használjunk girlandszerű díszeket.Néhányszor előfordult, hogy fiatal kutyák megrágták a karácsonyi égősor elektromos vezetékét. Ez könnyen végzetes lehet. Figyeljünk oda erre is!

Végezetül a szilveszter: ez talán a legnehezebb nap az évben kedvenceinknek. Érzékszerveik jóval finomabbak. A legtöbb ebnek a petárdázás zaja alig elviselhető. Sok kutya ijedtében megszökik, tartsuk bezárva, engedjük be a házba ezen az estén. Szerencsére van olyan megbízható nyugtatószer, ami ilyenkor adható. Ettől az állat kb. fél napra tompa lesz, a környezet ingereire alig reagál, így átvészelhető a kritikus időszak. Tablettaként vagy pasztaként, állatorvostól beszerezhető, nagyon biztonságos készítmény, gyakorlatilag nem lehet túladagolni.

Bár az idei tél nagyon enyhe, lehet még hideg idő, ahogy mondani szokták, jöhet még kutyára dér. A népi bölcsességgel ellentétben a kutyák nagy része hidegtűrő, sűrűbb téli szőrzettel, hőszigetelő zsírréteggel védekezik az időjárás viszontagságai ellen. Még a legzordabb teleken is ritka, hogy kihűlt állatokat kelljen kezelnünk. Nagyon ritkán látunk felső légúti-megfázásos panaszokat. Amelyik eb hozzászokott, biztonságosan tartható kint. Ha azonban kutyánk reszket, fázik, gondoskodjunk zárt, fűthető helységről számára. Különösen igaz ez a kistestű és a rövidebb szőrű fajtákra.

A kinti tartás alapfeltétele egy megfelelő kutyaház. Ez legyen minden oldalról hőszigetelt, ne legyen túl nagy, az állat saját testmelegével fel tudja fűteni, de ne is lógjon ki belőle. Magassága és szélessége az állat marmagasságával egyezzen meg, míg hossza az orrtól a faroktőig mért távolsággal. Nyílása az uralkodó széliránnyal ellentétesen álljon, eléje szőnyegdarabot, vagy hőzáró fóliát függesszünk. Ne közvetlenül a talajon, hanem lábakon (raklap, tégla) álljon.

A másik alapfeltétel a helyes táplálás. Tudni kell, hogy hideg környezetben a kutya létfenntartó energia-szükséglete 1,5-2-szerese a semleges hőmérsékleti zónában számított értéknek. Ezt nagyobb mennyiségű, vagy nagyobb energiatartalmú táppal, esetleg plusz szénhidrát adásával oldjuk meg.

Ebben az időszakban séta után célszerű a lábmosás, a só és egyéb csúszásgátló anyagok kimaródást okozhatnak. Távolítsuk el az ujjak közé ragadt jégdarabokat. Lehet használni mancsvédő viaszt, esetleg vazelint is. Érzékeny mancsú ebeknek, ha szükséges, kapható kutyacipő. Kifejezetten kistestű, toy fajtáknál nagyon hasznos lehet egy kabátka. Ez véd a hó, az eső, a latyak és nem utolsó sorban a hideg ellen.

Séta közben ne dobáljunk hógolyót a kutyának apportírozásra, ha megeszi torok és mandula-gyulladása lehet. Ne vigyük jégre kedvenceinket, elcsúszhatnak, megsérülhetnek. Ők is nagyon bizonytalanul mozognak ezen a közegen.

Ne hagyjuk egy helyben ülve, vagy fekve őket, pl. ne kössük ki őket ilyenkor valahová, amíg mi az ügyeinket intézzük, így is megfázhatnak.

A mai napon egy köhögő, tüsszögő kismacskát hoztak állatkórházunkba. Gazdája elcsodálkozott, amikor megtudta, hogy súlyos vírusos fertőzése van. A macskáknak kilenc élete van – mondta, eddig nem is sejtette, hogy ilyesmi létezik. Ez a párbeszéd és ez a helyzet naponta lejátszódik praxisunkban.

Nagyon fontosnak érzem, hogy a macskák egészségvédelméről írjak. Sok macska betegszik meg, és pusztul el vírusos fertőző betegségek miatt. Ezek nagyobb része vakcinázással megelőzhető lenne.

Talán a leggyakoribb a macskanátha. Kötőhártya-gyulladás, tüsszögés, orrfolyás, köhögés a tünete. Ennek a betegségnek a hátterében többféle vírus egyidejű fertőzése áll. Jelen tudásunk szerint herpesz, calici és parvovírus okozza. Antibiotikumos kezelésre általában javul, vannak azonban makacs, nem gyógyuló esetek, melyeknek hátterében más vírusos fertőzés (leukózis, fertőző hashártyagyulladás, macska AIDS) állhat.

A macskák leukózisa igen elterjedt és veszélyes megbetegedés. Rengeteg macska emiatt pusztul el. Főleg a sokat verekedő kandúrok veszélyeztetettek. A vírushordozók évekig tünetmentesek lehetnek, közben fertőzve az egészséges állatokat. A kórokozó a vérképző rendszert, az immunrendszert károsítja, daganatok képződnek, erős vérszegénységgel jár, az állat fogékony más fertőző betegségekre. Nem gyógyítható, a már tüneteket mutató egyedek maximum pár hónapig élnek. Ezek a betegségek csak a macskák betegségei. Más fajokat, kutyát, embert nem betegítenek meg.

A macskanátha és a leukózis védőoltással megelőzhető. Ajánlott még a veszettség elleni oltás is, de macskáknál ez nem kötelező. Kölyökmacskáknak 8-9 hetes kortól adott oltási sorozattal és évenkénti ismétléssel megfelelő immunitás biztosítható. Kutyákhoz hasonlóan itt is fontos a rendszeres (3-4 havonta végzett) féreghajtás, tablettás, vagy pasztás készítménnyel, mivel ezek a paraziták emberre is veszélyesek lehetnek.

Nagyon érdekes adat, hogy az ivartalanított kandúrok átlagéletkora (9-10 év) messze hosszabb, mint a nem ivartalanított társaiké (5-6 év). Nem verekszenek, nem csavarognak, nem üti el őket az autó, nem szedik össze társaiktól a fertőző betegségeket. A nőstények ivartanítása a felesleges szaporulat megelőzésére nyomatékosan ajánlott, lakásban tartott cicáknál az ivarzás tünetei is nagyon kellemetlenek. Nem igaz az a gyakran hallott tévhit, hogy egyszer szülnie kell az állatnak, ezzel szemben a műtét megelőzi, vagy nagyon csökkenti az időskori „nőgyógyászati” problémákat (gennyes méhgyulladás, emlődaganat). Az ivartalanítás 6 hónapos kor után már elvégezhető.

Néhány évtizede a kedvtelésből tartott állatok nagy részének még be kellett érnie a vacsora maradékával, nagyon kevés állattartó volt tisztában a helyes tartási, takarmányozási elvekkel. Komoly baj esetén későn került állatorvoshoz a kedvenc. Mára szerencsére sokat változott a helyzet. Kutyáink és macskáink élettartama jelentősen megnőtt.

Nagy részük eléri a 7-8 éves kort, ami felett már öregségről beszélhetünk. Ez óriás fajták esetén már 5-6 évesen beköszönt, míg kistestűeknél 8-9 év lehet. Általánosságban a kis fajták egyedei jóval tovább élnek.

Mire kell figyelni az idősödő (szenior) állatnál? Fontos a helyes táplálás, a szenior tápok magas értékű, könnyen hasznosuló fehérjéket, esszenciális zsírsavakat tartalmaznak. A napi táplálékmennyiséget szigorúan adagolni kell az elhízás megelőzésére (a táp csomagolásán fel van tüntetve). A szenior állatoknál a túlsúly különösen nagy rizikófaktor. Súlyosbítja az ízületi, keringési problémákat, valamint cukorbetegséget is okozhat.

Idős állatoknál igen gyakoriak a különböző ízületi panaszok, elsősorban a gerinc- és csípőproblémák. A kutyus nehezen indul el, sántít, mozgása kötött, esetleg imbolygó. Ilyenkor röntgenvizsgálat ajánlott, súlyosságtól függően pedig gyógyszeres, vagy műtéti kezelés.

Szintén gyakoriak a szívpanaszok. Az állat mozgás, izgalom hatására köhög, fáradékony. Az ok felderítése után, gyógyszerezéssel a kis kedvenc várható élettartama nagyban növelhető.

Sűrűn találunk kutyáknál cukorbetegséget, főleg az idős, kövér szuka kutyáknál. Jele a feltűnően sok vízivás, sok vizelés. Vérvizsgálattal diagnosztizáljuk. Inzulin adagolásával és szigorú diétával a vércukorszint normalizálható.

Szintén vérvizsgálattal megállapítható a veseelégtelenség, mely különösen macskáknál gyakori. Speciális diétával kezeljük bizonyos gyógyszerekkel támogatva.„Népbetegség” idősödő kutyáknál a fogkő. Fogmeder gyulladáshoz, ínysorvadáshoz, a fogak kihullásához vezet. Ultrahangos fogkőeltávolítást végzünk, ha kell fogat húzunk. Nagy súlyt kell fektetni az újbóli kialakulás megelőzésére.

Összefoglalva fokozottan figyeljünk a 7 évnél idősebb kutyára, macskára. Ajánlott félévente egyszer egy részletes állatorvosi vizsgálat. Jó, ha a vizsgálathoz hozzátartozik az alap vizelet, vér és bélsár laboratóriumi vizsgálat is. Indokolt esetben állatkórházunkban szív és hasi ultrahang, valamint mellkasi röntgenvizsgálatot is végzünk. Fontos, hogy korán észleljük az esetleges időskori betegségeket, mert a megfelelő kezeléssel az állat élete jelentősen meghosszabbítható.

A tíz éven felüli kutyák 45%-a múlik ki daganatok miatt. A borzasztóan magas arány miatt mindenképpen érdemes szót ejteni erről a kórcsoportról.

Daganatos betegségről beszélünk, amikor egyes sejtekben olyan genetikai változások következnek be, ami által kontroll nélküli szaporodóképességet és „örökifjú” létet nyernek, ezáltal nagytömegben szaporodva daganatot képeznek. A jóindulatú daganat növekszik, de nem szövi át a környező szöveteket, áttétet nem képez. A rosszindulatú daganat ezzel szemben átszövi a szomszédos szöveteket és áttétet képez.

A daganatos betegségek nem az ismeretlen és megoldatlan problémák tárházát jelentik – sok részletet ismerünk, nem a halál egyik megjelenési formája, egyes válfajai (egyre több) véglegesen gyógyíthatóak. Idejét múlt a „nincs mit tenni” fogalmazás és a „diagnosztizálni, majd elaltatni” módszer. Ez nem korszerű, túl egyszerű, nem orvosi attitűd. Nem igaz, hogy „rosszindulatú daganatot nem lehet műteni”, vagy, hogy „megbolygatva elrákosodik”. Ezért arra kérek minden állattartót, ha daganatra utaló jeleket tapasztal állatán, ne várjon hetekig, hónapokig. Keresse fel állatorvosát, érdeklődjön a lehetséges megoldásokról.

Leggyakoribbak a bőr és az emlő daganatok. Kezelésük általában sebészi. Az elsődleges cél a daganat teljes és maradéktalan eltávolítása. A jó és rosszindulatú daganatok elkülönítésére egyszerű klinikai vizsgálattal nincs lehetőség, a méret sem irányadó. Lényeges a minél pontosabb diagnózis – szövettani vizsgálattal - a sebészi terv kialakítása miatt. Nagyon fontos az előzetes röntgen és ultrahang vizsgálat az áttétek kiszűrésére. Az állatgyógyászatban is terjed bizonyos daganatok esetén a kemo- és a sugárterápia.

Habár a legtöbb daganat kialakulása nem megelőzhető, figyelemre méltó, hogy az első tüzelés előtt végzett ivartalanítás az emlődaganat kialakulásának veszélyét igen erősen csökkenti. A későbbi műtét is; bár nem olyan mértékben, de csökkenti a veszélyt. Viszont azokban az állatokban, melyek hosszabb ideig a tüzelést elnyomó szert kaptak magas az emlődaganat aránya. Tehát jobb az ivartalanítás! Szintén nagyon magas ez a szám a többször álvemhes szukákban, náluk is javasolt a műtét.

Néhány szó az ivartalanításról

Fejlett állattartó kultúrájú országokban-tőlünk nyugatabbra-általános, hogy a tenyészteni nem akart kutyákat, macskákat fiatalon, egy éves kor előtt ivartalanítják. Teszik ezt elsősorban állatvédelmi célból, így lehet megakadályozni a felesleges szaporulatot, nincsen utcára kitett, gazdátlan, kóbor állat. Vas megyében jelenleg igazi, működő állatmenhely nincs. A néhány gyepmesteri telep nem tud megbirkózni az évente utcára kerülő sok száz állattal. A kóbor macskákkal semmiféle intézményes keretben nem foglalkoznak. Ezért az állattartók felelőssége óriási. Arra kérek mindenkit, aki nem tenyésztő inkább ivartalaníttassa nőstény macskáját és szuka kutyáját. Számos kellemetlenséget előz meg, és egészségügyi indokai is vannak. Nem igaz az a tévhit sem, hogy egyszer szülnie kell az állatnak.

A kertben tartott szuka tüzeléskor a környék összes kanját odavonzza, az „udvarlóknak” a legmagasabb kerítés sem akadály. A lakásban tartott nőstény összevérez mindent. A kutyák évente kétszer tüzelnek egészen a legidősebb korig folyamatosan. A nőstény macskák havonta ivarzanak, amíg nem vemhesülnek. Ilyenkor „panaszosan” nyávognak, ami nagyon kellemetlen. Sokszor állatorvoshoz viszik a cicát, mondván beteg, pedig csak tüzel. Az ivartalanított állatok kevésbé csavarognak, szelídebbek, kedvesebbek, jobban megőrzik kölyökkori játékos tulajdonságaikat. Főleg kandúroknál drámai a változás herélten nem agresszívak, vizeletükkel nem jelölgetnek.

Egészségügyileg is indokolható a műtét, megelőzhető az idősebb korban gyakori gennyes méhgyulladás, csökkenthető az emlődaganat kialakulásának esélye. Utóbbi hatás csak a fiatalkori beavatkozástól várható. Kandúrok esetében a várható élettartam majdnem kétszeres a heréltek javára.

Nem mindegy az sem milyen műtétet végzünk. A petevezető lekötését kórházunkban soha nem csináljuk. A kutya utána ugyanúgy tüzel, sok a szövődmény: petefészek ciszta, gennyes méhgyulladás. Véleményem szerint szintén nem szerencsés csak a petefészek eltávolítása, a bennmaradt méh évek múlva begyulladhat. A legkevesebb szövődménnyel a teljes méh és petefészek kivétel jár. Nem jó alternatíva gyógyszeres tüzelés-elnyomás sem, csak egymás utáni három ivarzás felfüggesztésére alkalmazható, szintén sok a méhgyulladásos, emlődaganatos következmény.

Mint minden beavatkozásnak ennek is lehetnek mellékhatásai. Gyakori az elhízás, ez azonban megfelelő étrenddel megelőzhető. Egy-két százalékban előfordulhat vizelettartási zavar, ez gyógyszerrel kezelhető.

A kutya jellegzetesen kétszer ivarzó állat, tüzelése általában évente kora tavasszal és ősszel jelentkezik. Az első tüzelés 6-9 hónapos korban várható. Az ivarzás maga felosztható a 9 napos előivarzásra, az 5-8 napos ivarzásra és a két hónapos sárgatest fázisra. A szuka a kanok közeledését átlagosan a 10. naptól tűri el, ilyenkor lehet fedeztetni már, célszerű két nap múlva ismételni. Ajánlott a lánykutyát vinni a fiúhoz, aki a „hazai pályán” nagyobb önbizalommal viselkedik. Nem hátrány az sem, ha valamelyik fél kellő tapasztalattal rendelkezik. Az első fedeztetéssel két éves korig várjunk. Szükség esetén a tüszőrepedés időpontjának pontos meghatározására laboratóriumunkban vérből progeszteron hormonszintet mérünk, ha semmi sem sikerül mesterséges megtermékenyítést végzünk.

A vemhesség megállapítása a 20. naptól ultrahanggal történik, állatkórházunk új, felsőkategóriás készülékével még háromdimenziós képeket is készíthetünk a magzatokról. A nem kívánt vemhesség injekcióval megszüntethető a 28. napig. Szülés előtt 2-3 héttel féregtelenítsük a szukát. Etetésére a második hónapban kölyöktáp ajánlott, 20-40 %-kal megemelt adagban. A tüzelés előtt egy hónappal adott védőoltással nagyobb anyai immunitás alakítható ki.

A vemhesség kutyáknál átlagosan 63 napig tart. Szülés előtt az állat viselkedése megváltozik, nyugtalan lesz, vackot készít. Különösen jellegzetes, hogy a testhőmérséklet 1 °C-kal csökken, végbélben mérve 38-39 °C-ról 37 °C-ra csökken, ilyenkor általában már csak egy nap van hátra.

Szüléskor az előkészítő szakaszban elfolyik a magzatvíz. Ez áttetsző sárgás, vagy zöldesfekete lehet. Normál esetben az anyakutya letisztítja a megszülető kölyök magzatburkát, elrágja a köldökzsinórt és megeszi a méhlepényt. Ha valami nem sikerül neki, segítsünk. A méhlepény hasmenést okozhat, inkább vegyük el. Ha a magzatvíz elfolyásától számított négy órán belül nem történik semmi, vagy a kölykök közötti idő több 3-4 óránál, inkább szóljunk állatorvosnak. Ha kell, injekcióval indítjuk meg a szülést, vagy segítünk levezetni azt, végső esetben császármetszést hajtunk végre. Ha az összes kiskutya megszületett az anya megnyugszik, oldalára fekszik és hagyja szopni a kicsiket.

Gyermekvállalás előtt, vagy a terhesség első heteiben tudatosul a kismamákban, hogy a háztatásukban élő macskák veszélyt jelenthetnek magzatukra. Cikkem célja a veszély reális mértékének megmutatása, illetve a megelőzés ismertetése.

A toxoplasmosis okozója egy mikroszkopikus méretű spórás véglény. Végleges gazdája a macska. A macskák egész életükben összesen csak 1-2 hétig üríthetik a kórokozót bélsarukkal, aminek ezután még 2-4 nap szükséges, hogy fertőzőképessé váljon. Köztigazdája sokféle melegvérű állat, valamint az ember lehet. A köztigazdák szerveiben cisztákat képez. Ez általában tünetmentesen zajlik le, védettség alakul ki, és a kórokozó többé nem tud fertőzni. Gond csak akkor van, ha olyan kismamát ér fertőzés, aki korábban még nem esett át rajta. Ilyenkor a magzatban szemproblémák, vízfejűség, a magzat elhalása alakulhat ki.

Az ember fertőződésének fő forrása a nyers sertéshús (ciszták), helyenként a sertésállomány 90%-a fertőzött. Tehát kerüljük a nyershús fogyasztást, macskának se adjunk, mossunk kezet konyhai munka után. A második legnagyobb forrás a mosatlan, földről felszedett gyümölcs és zöldség (a macskaürülékkel kikerülő kórokozó hónapokig fertőzőképes marad, és megtapadhat a növényeken). Tehát zöldség és gyümölcs nyersen csak alapos mosás után fogyasztható, kerti munka után is mossunk kezet.

Harmadik lehetséges forrás a fiatal, fertőzésen még át nem esett macska bélsara. De ők életük során csak 1-2 hétig ürítik a kórokozót, valamint 2-4 nap kell a szabadban, mire fertőzőképessé válik a toxoplasma. Tehát szobában tartott macska esetén naponta cseréljük az almot, a tálcát időnként fertőtlenítsük. Ne kapjon nyershúst, és ha lehet, ne egerésszen. Terhes nők ne simogassák, ne ők cseréljék az almot. Ha a kismama szeropozitív (átesett a fertőzésen) nem fenyeget komoly veszély, ha viszont szeronegatív (nem esett át a fertőzésen) az óvatossági rendszabályokat különös szigorúsággal kell betartani. A fertőzésen való átesést macskáknál is vizsgálni tudjuk. Szeronegatív kismama esetén ez a vizsgálat ajánlott. Ha a macska már átesett a fertőzésen szintén nincs ok az aggodalomra.

Csakúgy, mint az emberek esetében, kutyáinknak és macskáinknak is megfelelő szájhigiéniára van szükségük, hogy fogaik és ínyük egészséges maradjon.

Kétéves korban a kutyák 80%-a már fogköves. Alapvetően civilizációs betegség, oka a rágáshiány, a puha eleség. A probléma a fogakon kialakuló lepedékréteggel kezdődik. A lepedék baktériumok hatására fogkővé alakul. A növekvő fogkő állandó és fájdalmas ínygyulladást okoz, ami később a fogmederre is kiterjed. A fogakat támasztó struktúra károsodik, végül a fog meglazul, kihullik. A jelenlévő baktériumok felelősek a rossz szájszag kialakulásáért, ezenfelül a baktériumok a véráramba  kerülve létfontosságú szervekbe – szív, máj, vese – juthatnak el.

A kialakult fogkövet állatkórházunkban ultrahangos készülékkel szedjük le, súlyos esetben a meglazult fogakat kihúzzuk. Fontos a megelőzés, száraz tápot kapjon a kutya, rágjon minél többet, használjunk rágó szalagokat, rudakat, de csontot ne. Patikánkban kapható kutyafogkefe és csirkés ízű kutyafogkrém is. Főleg a fogkőre nagyon hajlamos kistestű kutyusokat érdemes rászoktatni a fogmosásra.

Már a leendő kedvenc megvásárlásakor oda kell figyelni annak fogazatára. Gyakoriak ugyanis a fogállási rendellenességek. Normál esetben a felső fogsor éppen megelőzi az alsót. Az ettől eltérő fogazat csak bizonyos rövid arcorrú fajtáknál megengedett. Ha tenyészkutyát vásárolunk feltétlenül vizsgáljuk meg a fogzáródást is. Más kutyáknál ez nem olyan lényeges, mivel az elváltozás egészségügyi problémát általában nem okoz.

Az ebek tejfogaikat hat hónapos korra cserélik maradó fogakra. Főleg kistestű fajtákra jellemző, hogy ez nem történik meg teljesen. Néhány tejfog, főleg a szemfogak helyükön maradhatnak. A két egymáshoz közeli szemfog között étel pang, a fogak megromlanak. Ezért a bennmaradt tejfogakat el kell távolítani.

 Sunny és Kirby két west highland white fajtájú kutyus. Nagyon sűrűn látjuk őket, szinte havonta kénytelenek kezelésre járni. Állandóan viszketnek, vakaróznak, bőrüket rágják, nyalogatják. Az ok az allergia. Az allergia a szervezet túlérzékenysége, az immunrendszer a normális ingerre olyan túlzott reakciót ad, amit az inger (allergén) jellege, vagy intenzitása nem indokolna. Kutyáknál igen tipikus, naponta több allergiás beteget látunk el. Főleg nyáron fordul elő és szinte mindig bőrtünetekkel jár, az emberi allergiával ellentétben kivételes a légzőszervi és a bélrendszeri tünet.

Kutyáknál leggyakoribb az úgynevezett atópiás bőrgyulladás. Ez az allergiás reakció azon formája, melyet belélegzett allergének idéznek elő. Ilyenek lehetnek a fák, füvek, gyomnövények pollenjei, háziporatkák és gombaspórák. Bizonyos fajták nagyon terheltek (pl. westi, golden retriever, labrador). Az elváltozások a lábvégeken és a fejen kezdődnek, súlyosabb esetben az egész testre kiterjednek, kapcsolódhat hozzá fülgyulladás is.

Szintén nagyon elterjedt a bolha allergia. Itt a bolhanyál vált ki túlérzékenységet. Tipikus esetben a bőrelváltozások az ágyéktájékon jelentkeznek.

Az allergiás elváltozások 10%-át az eleségallergiák adják. Főleg a fehérjék okoznak allergiát, de előfordulhat szénhidrátoktól is. Laikusok tévesen fehérje túletetésről beszélnek, de ez hibás, mivel nem a fehérje mennyisége, hanem milyensége számít (pl. szár-nyashúst vagy marhahúst tartalmaz-e a táp). Az eleségallergia igazolására elvonásos diétát alkalmazunk. Legalább két hónapon át olyan tápot kapnak az állatok, amelyben a korábban fogyasztott fehérje-komponens nincsen. A patikánkban kapható Hill’s d/d gyógytáp kiváló erre a célra.

Az allergiák kezelésében alapvető a kiváltó ok megszűntetése. Sajnos ez gyakran nem kivitelezhető (pl. belélegzett allergének), gyakori az egyszerre több allergénre való érzékenység is. Fontos a megfelelő bolhairtás is. A legmegbízhatóbbak a cseppentős készítmények. Jó tudni, hogy a bolhapopuláció 5%-a él csupán a kutyán, a többi pete, lárva, báb, ami a környezetben van, és akár egy évig is fertőzőképes marad. Tehát a bolhairtást célszerű többször is ismételni egy éven át.

Az allergiát tünetileg gyógyszerekkel kezelhetjük. Kutyáknál a humán gyógyászatban kiterjedten használt antihiszta-minok alig hatnak, a szteroid gyulladáscsökkentők nagyon jók, de hosszabban adva rengeteg a mellékhatásuk. Az oki kezelés során az allergént emelkedő adagban, injekciósan adjuk hosszú időn át. Ez a módszer nagyon drága és az eredmények sem mindig meggyőzőek.

A kutyák önzetlen, hűséges, odaadó társak, és mindezért felelősségteljes tartásukkal „mondhatunk köszönetet” kedvenceinknek.

A kutyatartás egyik aranyszabálya:

A jól ápolt eb – legyen az fajtatiszta vagy keverék – rendszeres ápolást igényel. A kiegyensúlyozott táplálás mellett fordítsunk nagy gondot az alapvető napi higiénés műveletek elvégzésére.

Amellett, hogy 6-8 hetente kutyakozmetikába visszük kedvencünket, nekünk kell otthon a napi „szépítkezést” elvégeznünk.

Mik is a napi teendők?

Az első lépés az ápoláshoz szükséges eszközök, szerek helyes kiválasztása. Célszerű kisebb méretű kefét és közepes fogazatú fésűt vásárolni. A szőr- és bőrállapotnak megfelelő kutyasampont szerezzünk be, a szem- és fültisztító folyadék is nélkülözhetetlen.Szőrtípustól függően heti vagy napi szinten kell kutyánk szőrét kikefélni. Ezt a műveletet se végezzük gépiesen, hiszen odafigyelve az élősködőket is észrevehetjük, és a problémát a különböző szerek (élősködők elleni sampon, spray, ampullás cseppek, nyakörvek) segítségével magunk is megoldhatjuk. A szabadban szőrzetbe gabalyodott toklászt, bogáncsot és egyéb nem odavaló dolgokat is így távolíthatjuk el. Esős időben végezzünk „alvázmosást” langyos vízzel vagy erősen higított kutyasamponnal, majd töröljük szárazra kutyánkat.

A szemet és környékét naponta szemtisztító folyadékkal átitatott vattával mossuk le, így elkerülhető a csipásodás, ami alatt akár a kutya bőre is sérülhet. A füleket fültisztító folyadékkal, gézlap vagy vatta segítségével tudjuk kitisztítani. Nem szabad sem túl mélyen, sem fültisztító pálcikával a kutya fülébe nyúlni! A végbél környékét lemosással tartsuk tisztán, mert a rászáradt ürülék komoly fertőzés forrása lehet.

Figyelni kell arra, hogy ne száradjon ki kutyánk talpa! Kenjük be a talppárnákat tappancsápoló krémmel. A szem körüli szőrzetet, a fülszőrzetet, a talppárnácskák közt benőtt szőrt csak kutyakozmetikussal távolíttassuk el, mert ezek nagy óvatosságot, rutint igénylő műveletek!

A kutyaparfüm puccos dolognak tűnhet, ám nem zavarják a kutyák szaglását, és a családi környezet örömére hosszan megőrzik illatukat.

A karom vágását és a bűzmirigy tisztítását mindig bízzuk szakemberre!

„A tisztaság fél egészség!” És ez kedvencünkre is igaz. Csak így lehet boldog, vidám, egészséges társunk.

 Van néhány furcsa hangzású szó, melyeket csak a kutyatartók ismernek, azoknak is csak egy része. Pedig a címben szereplő két dolog sok kutyus életét megkeseríti. Aktualitást a cikkemhez az ad, hogy most kezdődött az idei toklász szezon.

Mi is a toklász?

A toklász az egérárpa termése. Ez a gabonaszerű növény az utak, járdák szélén, kaszálatlan kertekben mindenütt nő, május végén érik be, és egész nyáron, augusztus végéig veszélyezteti kedvenceinket. A toklász megtapad a hosszabb szőrű kutyák bundáján, és mint egy horog, csak befelé tud haladni. A bőrt átfúrva súlyos gyulladást okozhat, a szövetek közt vándorlásra képes. Leggyakrabban a fülbe kerül, hirtelen erős fülrázás, fejoldaltartás kezdődik, képes a dobhártyát átfúrva közép- és belsőfül-gyulladást kelteni. Másik gyakori hely az ujjak köze, sokszor hetekig-hónapokig tartó sipoly az eredmény. Ritkábban bekerülhet még a hónalj és a lágyék bőrébe, a szembe, a végbélbe, a fogak és az íny közé. A már befúródott toklászt csak állatorvos tudja eltávolítani idegentest-fogóval. Megelőzésként nyírassuk meg a hosszabb szőrű kutyákat májusban, főleg a spánieleket. Fontos, hogy, rövid legyen a szőr az ujjak között és a fülön. Séta végén nézzük át az ujjak közti, és a fül belső oldalán növő szőrzetet. Spánieleknél ajánlott még séta közben vattagombóc a fülbe.

Mi az a bűzmirigy?

A bűzmirigy, vagy végbélzacskó a végbélnyílásnál kétoldalt található mirigyes szerv. Elsődlegesen az egyedi szagazonosítást szolgálja, ezt szokták szimatolni találkozáskor az ebek. Normálisan székletürítéskor, ijedtség, erőlködés hatására mindig jön ki egy kevés váladék belőle. Főleg a kisebb testű fajtáknál a mirigy nem mindig ürül, hajlamos lehet a pangásra és a gyulladásra is. Ennek kezdeti jele a „szánkázás” – az állat fenekét a földön csúsztatja. Később megduzzad, kipirosodik, meg is fakadhat. Az enyhe esetekben a bűzmirigy kinyomásával segítünk, a súlyosabbaknál antibiotikumot adunk, a makacs sokszor kiújuló gyulladásnál műtétet végzünk. Megelőzésként a hajlamos állatoknál a bűzmirigy időnkénti kinyomása ajánlott – ezt érdemes szakemberre bízni. Hogy milyen gyakran, azt ki kell tapasztalni. Amelyik állatnál nincs ilyen probléma (nem szánkázik) felesleges a végbélzacskó kiürítése.

 Ha kutyánk van, nem csak a saját nyaralásunkat kell megtervezni, azt is el kell dönteni, mit csináljunk ebünkkel. Szerencsés esetben valamely családtag, vagy szomszéd vigyáz az állatra. Ilyenkor is érdemes az etetési szokásokat, egyéb teendőket átbeszélni, kérdés, vagy baj esetére telefonszámot hagyni. Szombathelyen és környékén több kutyapanzió is kínálja szolgáltatását, ez is egy lehetséges megoldás, a kutyák többsége jól tolerálja az új környezetet. Érdemes előzetesen személyesen feltérképezni a lehetséges kutyapanziót, a tartási körülményeket, nehogy az esetleges problémák az elutazás pillanatában adódjanak.

Egyre többen nyaralásra is magukkal viszik kedvencüket. Nem árt, ha hozzászoktatjuk a kutyát az autózáshoz. Legyen egy állandó helye a kocsiban, legjobb egy viszonylag zárt rész, nehogy hirtelen fékezéskor ide-oda röpködjön az utastérben. Kaphatóak már biztonsági felszerelések kutyák részére is. Utazás közben rendszeresen álljunk meg, itassuk meg az ebet, hagyjuk, hogy a dolgát elvégezze, használjunk pórázt az idegen helyen. Néhány kutya és főleg macska idegesen viselkedik utazáskor, nekik nagyon biztonságosan alkalmazható állatgyógyászati nyugtatót tudunk adni. Náluk is létezik az utazási betegség, émelygés és hányás léphet fel. Heteken belül lehet már kapni egy új állatgyógyszert, ami az utazási betegséget hatásosan kezelni képes. A nyári melegben előzzük meg a hőgutát, ha megállunk, mindig tekerjük le résnyire az ablakot, hosszan ne hagyjuk az autóban az állatot. Nem helyes viszont, ha nyitott ablaknál utazik a kutya, a huzat igen gyakran kötőhártya-gyulladást okoz.

Ha külföldre utazunk állatútlevélre is szükség lesz, ami állatorvosnál beszerezhető. Ez egy negyedórás adminisztrációval, azonnal kiállítható okmány, a kutya egész életére használható, érvényességét évente, a kötelező veszettség elleni oltás bevezetésével nyeri el. Kötelező még mikrochip beültetése az állat egyedi azonosíthatóságához. A művelet egy vastagabb tűvel beadott injekciónak felel meg. Az eb adatai egy interneten keresztül bárhol elérhető, nemzetközi nyilvántartásba kerülnek, ami elveszés esetén is hasznos lehet.

Végezetül még a leishmaniosist nevű betegséget említeném, olasz, spanyol, görög területeken, Horvátország délibb részein fordul elő. Kutyákon gyógyíthatatlan bőr- és zsigeri (máj és vese) betegséget okoz, lepkeszúnyogok terjesztik. Fontos a megelőzés, patikánkban beszerezhetőek a szúnyogokat megfelelően távoltartó cseppek és nyakörv.

Ebben a cikkben nem kiskutyákról és kismacskákról lesz szó, hanem a sokak által tartott, és egyre népszerűbb kedvtelésből tartott kisállatokról, hörcsögökről, papagájokról, teknősökről. Mind több ilyen állatkát vizsgálunk és kezelünk, sőt műtünk is, érdemes hát erről beszélni.

Kiterjedt teknős praxist folytatunk. A leggyakoribb betegség az ékszerteknősök kalcium és A-vitamin hiánya. Alapvetően hibás a teknősöket szárított rákkal, lisztkukaccal etetni, szintén gyakori gond filézett húsok, parizer adása. Ezekből az eleségekből teljesen hiányzik a mész és kevés a vitamin. A helytelen takarmányozás megbosszulja magát páncéllágyulás, szemduzzanat a következmény. Adjunk inkább szárított, vagy fagyasztott kishalat, tubifexet esetleg vízicsigát. A kalcium hiány szintén gyakori a leguánoknál és a szárazföldi teknősöknél. Végtag duzzanatok, torzulások, nemritkán törések adódnak. Megelőzhető a zöldségfélék mellett kevés macskakonzerv rendszeres adásával.

Tengerimalacok szintén sűrűn „jönnek” vizsgálatra. Leggyakoribbak a különféle bőrproblémák, sokszor csak vakarózás észlelhető, de jellemző az erős szőrhullás is. A kiváltó ok legtöbbször atkás fertőzés, vagy bőrgombásodás. Mindkét eset állatorvosi kezelést igényel. Sok malac küzd fogtúlnövéssel. A zápfogakon fogcsúcs képződik, a rágás, nyelés fájdalmas lesz, az állat akarna enni, de nem tud, hamar leromlik. Altatásban távolítjuk el a túlnőtt fogakat.

Az aranyhörcsög várható életkora 2-3 év. Igen gyakoriak a daganatos növedékek, viszont ezek általában jól műthetőek, az altatást megfelelően viselik, a sebgyógyulás gyors.

Papagájoknál a csőr és a lábvégek rühössége sűrűn jelentkezik. Az érintett területeken fehéres mészszerű felrakódás alakul ki. A problémát cseppentős állatgyógyszerekkel jól tudjuk orvosolni. Hullámos papagájoknál is igen gyakoriak a daganatok, de sokszor műthetőek.

Egyre többen tartanak kedvtelésből nyulat, főleg törpenyulat. Két fertőző betegség van, ami ellen célszerű beoltatni az állatot. Az egyik a myxomatosis, a másik a nyulak vérzéses betegsége (RHD). Mindkét betegség gyógyíthatatlan, viszont védőoltással jól megelőzhető, melyet évente ismételni illik.

Tegnap izgatott női hang szólalt meg a telefonban: „Doktor Úr, jöjjön ki! A kutyámat beköpték a legyek, a bőrén kukacok mászkálnak.” Ezután hosszas párbeszéd kezdődött, melynek során próbáltam meggyőzni a hölgyet, hogy mégis hozza be az állatot. A gazda szerint az állat túl nagy a szállításhoz, beszennyezi az autót, és különben is, nincs hozzászokva az autózáshoz. De miután ecseteltem a légynyüvesség lehetséges következményeit, a kutyus tíz percen belül a váróban volt. A részletes fizikális vizsgálat a nyüvesség mellett gennyes hüvelykifolyást mutatott, ezért egy ultrahangos vizsgálatot javasoltunk, ami megerősítette a gennyes méhgyulladás diagnózisát. A tulajdonos egyetértésével megműtöttük, egy a többszörösére megnagyobbodott, gennyel teli méhet távolítva el. Felmerül a kérdés, mi van, ha engedünk a gazda érveinek és kimegyünk. Mit veszünk észre háznál, mennyit tudunk tenni csupán egy orvosi táskányi gyógyszerrel felfegyverkezve. Ebben az esetben a gazda pozitív hozzáállása, az, hogy elfogadva érveinket azonnal bejött, döntően befolyásolta az állat jövőjét.

Hasonló helyzetek naponta adódnak praxisunkban, próbálunk mindenkit meggyőzni a részletes vizsgálat fontosságáról. Arról, hogyha bejön az állatkórházba, szükség esetén azonnal röntgent tudunk csinálni, ha kell ultrahangos vizsgálatot, vagy ha az célszerű vért veszünk, szervi funkciókat és vérképet nézünk. Igen sok belgyógyászati és sebészeti probléma van, aminél – az emberekhez hasonlóan – csak kiegészítő vizsgálattal állítható fel biztos diagnózis. Sebészeti esetek csak a műtőben oldhatóak meg, nem otthon a konyhaasztalon. Hazai környezetben sok kutya agresszívabb, kevésbé vizsgálható, mint rendelőben a vizsgálóasztalon. Állatkórházunkban asszisztens rögzíti szakszerűen a vizsgálathoz kedvencünket, otthon csak a gazdára hagyatkozhatunk, aki nem ismeri az ilyenkor szükséges fogásokat, sajnálja kedvencét, vagy igen gyakran fél tőle, nem meri megfogni. Ha mégsem megoldható az állat szállítása, igen rossz lelkiismerettel szoktam kimenni. Tudva, hogy sokkal többet is lehetne tenni a beteg érdekében.

Az elmondottak alapján arra kérek minden állattartót, ha úgy érzi beteg az állata, inkább tegye autóba, hozza be, ne sajnálja a fáradtságot, lehet, hogy a kedvence élete múlik rajta.

Egyetemünk egyik ötödéves hallgatója a szombathelyi kutyák parazitológiai helyzetének felmérését választotta diplomamunka témának. Neki szeretnénk segíteni ezzel a cikkel.

Az állatról emberre terjedő betegségek közül gyakoriságukkal kiemelkednek a különféle bélférgek. Városi környezetben is széles körben elterjedtek, ravasz fejlődésmenetüknek köszönhetően, a nem rendszeresen kezelt ebekben is újra és újra előfordulhatnak. Az állattartók aggodalma tehát jogos, de van néhány tévhit és félreértés, amit szeretnénk szétoszlatni.

Az átlag gazda azt gondolja, ha nem látszik féreg az ürülékben, egészséges az állat. A valóságban csak igen súlyos fertőzés esetén van spontán féregürülés. Szabad szemmel ilyenkor hosszúkás (orsóféreg), vagy uborkamagszerű (galandféreg) képletek látszanak. Enyhébb fertőzéskor nem látszik semmi.

Férgesség jele lehet az úgynevezett „szánkázás”, amikor a kutya fenekén csúszkál. De ez utalhat bűzmirigy-gyulladásra, vagy végbél ekcémára is. A súlyosan beteg kölyköknek körte alakú nagy hasuk látszik, remegnek, görcseik vannak. A szuka kutyák szervezetében lévő orsóféreg lárvák vemhesség alatt a méhlepényen keresztül, majd a tejjel is a magzatokba jutnak. A kölykök nagyobb része fertőzött! Igen fontos a 2, 4 és 6 hetes korban végzett féregtelenítés, ilyenkor az anyát is kezeljük.

Az alternatív szerek, pl. fokhagyma nem alkalmasak a férgesség kezelésére. Használjunk széles spektrumú állatgyógyászati szereket. Ezek teljesen ártalmatlanok, nem okoznak hasmenést, a gazdaszervezetre nem hatnak, csak a férgeket pusztítják el. Sokkal hatékonyabbak, mint a humán tabletták, mivel többféle hatóanyagot is tartalmaznak.

Évente egyszer, a veszettségelleni oltással egy időben kötelező a féregtelenítés, de ajánlott a 3 havonta végzett kezelés, macskáknál is. A féregűző beadása utáni napokban gyűjtsük és távolítsuk el a bélsarat

Fontos a kutyázás utáni kézmosás, az ürülék rendszeres eltakarítása. Ne adjunk nyers húst az ebnek. Kerüljük kutyával a játszótereket, homokozókat!

A cikk megjelenése után, az első 100 érdeklődő kutyájának ingyenes bélsárvizsgálatot végzünk. A mintákat zárt edényben lehet leadni állatkórházunkban, kockacukornyi mennyiség elegendő.

Gyakorisága miatt van egy kórforma, melyet minden gazdának kutyakötelessége ismernie és felismernie. Nálunk Vas megyében szinte ez a leggyakoribb betegség – hangsúlyozza dr. Varjú Gábor, az Állatkórház egyik állatorvosa. A betegség tudományos neve babesiosis, találó magyar neve egyelőre nincs, sokan kullancsbetegségnek hívják. A babesiosis szezonális jellegű, főleg tavasszal és ősszel fordul elő.

A kórokozó – egy vérparazita – kullancs csípése által terjed, a szervezetbe jutva a vörösvértestekben szaporodik, azokat tönkreteszi. Ez okozza a súlyos tüneteket. Általában 2-3 nap lappangási idő után először levertség, étvágytalanság, magas láz és nehezített légzés jelentkezik, amit hamarosan sötétbarnás, véres vizeletürítés követ (olyan színe lehet, mint a kólának, vagy a híg kávénak). Ez nagyon jellemző, ha ezt látjuk, nagy valószínűséggel babesiosisról van szó. Ha még ekkor sem kerül a kutya állatorvoshoz, a vörösvértest-szétesés miatt veseelégtelenség és sárgaság alakul ki. A besárgult, elfekvő állatoknak ilyenkor infúziókat adunk, de sokszor az intenzív kezeléssel sem menthetőek meg.

Az időben felismert betegség egy injekcióval szövődmény nélkül gyógyítható. Ezért nagyon fontos, hogy a gazda észlelve a kezdeti tüneteket azonnal keresse fel állatorvosát, hétvégén és ünnepnapokon is, 1-2 napon az állat élete múlhat. Ha gyanúsan bágyadt a kutya, nem eszik, ha hőmérséklete 39,5 °C feletti (magunk is megmérhetjük, végbélben 39 °C-ig normális), vagy véreset pisil, esetleg kullancsot is láttunk benne, ne várjunk!

A betegség ellen jelenleg – Magyarországon is elérhető – védőoltás nincsen, az átvészelt betegség sem ad védettséget. Védekezni csak a kutyák kullancscsípéstől való megóvásával lehet. Legjobbak erre a különféle nyakörvek és cseppentők. Az igazán hatékony készítmények csak állatgyógyszertárban, vény ellenében szerezhetőek be.

Az egyik leggyakoribb parazitás bántalom a bolhásság. Minden állattartó ismeri, bolhairtó szerek arzenálja kapható, mégis igen sok a bolhás állat és az eredménytelen bolhaellenes kezelés. Tudjunk meg többet a bolhák életmódjáról.

A felnőtt bolhák állandó élősködők, 4-6 hetes életüket végig a gazdán töltik. A nőstény naponta 40-50 tojást rak, ez életében akár 2000 utódot is jelenthet. A tojások az állatról annak környezetébe hullanak, belőlük lárvák kelnek ki. Ezek a szőnyeg, a padló, a bútorok réseibe bújnak, a lepotyogó bolhaürülékkel táplálkoznak, mely sok vért tartalmaz. A lárvák bebábozódnak, és hónapokig ebben az állapotban maradva a megfelelő gazdaszervezetre várnak. Ha ez feltűnik, azonnal ráugranak, ezzel újra kezdődik az egész ciklus. A teljes bolhanépességnek csak 5%-a felnőtt, a többi pete, lárva, báb, mely hosszú ideig fertőzőképes. Tehát amit az állaton látunk csupán a jéghegy csúcsa, a többi 95%-a környezetben rejtőzik!

A bolhák okozta vérszíváson kívül, jelentős még az állat nyugtalanítása, súlyos esetben vérszegénység, valamint igen gyakori a bolhacsípés okozta allergiás bőrgyulladás is. A bolhák többféle kórokozó terjesztői lehetnek, például bizonyos galandféreg fajoké, melyek gyerekekre is veszélyesek.

A kezelés az elmondottak figyelembevételével történjen. Tehát fontos az állat tartózkodási helyének porszívózása, a fekvő matrac, ruha mosása, illetve rendszeres cseréje. Az összes állatunkat egyszerre kezeljük bolhairtó szerrel, és ne csak esetenként, hanem a hatásidőt figyelembe véve többször is ismételjünk, a bábok több hónapos túlélése miatt. A modern, hatékony szerek állatorvostól, állatpatikából beszerezhetőek. A cseppentős készítmények a legmegbízhatóbbak. Figyeljünk a használati utasításra, mely kortól és milyen állatfajnál használhatóak.

Ezek a rendkívül mozgékony és vidám jószágok manapság egyre inkább elterjedt hobbiállatokká váltak. Tapasztalataink szerint a gazdik egy jó része viszont nincs tisztában ezen állatfaj igényeivel, viselkedési normáival és betegségeivel.

Mint minden állatfajnál nagyon fontos a megelőzés. Ide tartozik a megfelelő táplálkozás, vitamin bevitel, tartás, védőoltások valamint a külső és belső élősködők elleni védekezés.

Mivel ezek a kis állatok ragadozók, fontos, hogy táplálékuk 80%-át színhús tegye ki (csirke és pulyka hús, csirke máj, szív, nyak, marhahús, stb.).  Emellett kaphatnak még száraz görény tápot, kis mértékben zöldségféléket (kivéve hüvelyes növények, mert azok héja bélelzáródást okozhat), kevés gyümölcsöt (kivéve a citrusféléket), főtt halat, főtt tojást, sajtot.

Táplálékukat kiegészíthetjük kalciumpótlókkal (elsősorban kiskorban), multivitaminokkal és szőroldó pasztával. Ezektől lesz kedvencünk egészséges és vidám.

Édességgel ne terheljük kedvencünk szervezetét, főleg a kakaós termékekkel (csokoládé) legyünk óvatosak, hiszen az már kis mértékben is mérgező! Tartózkodjunk a tej adásától is, mert az hasmenést okoz!

Kis állatunk életében a másik fontos tényező az elhelyezés. Biztonságuk érdekében – amikor nem vagyunk otthon - tartsuk kedvencünket egy vadászgörényeknek tervezett ketrecben. Ez azonban nem elégíti ki mozgásigényüket, ezért figyeljünk arra, hogy naponta többször játsszunk velük csipogók, plüssállatok, csörgőlabdák társaságában „görénybiztos” otthonunkban vagy sétáljunk a parkban.

Mit is jelent a „görénybiztos” otthon? Mivel a vadászgörény nagyon kíváncsi állat, felmászik mindenre, megnéz és megkóstol mindent. Figyeljünk arra, hogy környezetében ne tudjon leesni bútorokról, beszorulni szűk helyekre, mérgező anyagot enni vagy leverni tárgyakat, amiktől aztán megsérülhet. Ezen kívül fontos, hogy ne tudjon megrágni és lenyelni számára emészthetetlen dolgokat (gomb, cseresznyemag, fonál, elektromos vezeték, játékdarabkák, stb.), hiszen azok bélelzáródást okozhatnak, melybe kis kedvencünk akár bele is halhat.

Védőoltások közül a vadászgörények számára a veszettség oltás kötelező és az állatfaj szopornyica vírussal szembeni nagyfokú érzékenysége miatt erősen ajánlott ezen betegség ellen is védőoltásban részesíteni. Emellett fontos az állatok havonta történő féreghajtása és a külső élősködők (bolha és atkák) elleni védekezés megfelelő spot-on csepp készítményekkel.

Ugyancsak havonta ellenőrizzük kedvenceink hallójáratát. Ha abban fokozott váladékképződéssel találkozunk, tisztítsuk azt is rendszeresen. Valamint a körmök túlnövekedését is figyeljük. Ha ezt tapasztaljuk, vágjuk görényünk körmét.

Ha vadászgörényt szeretnénk tartani, tisztában kell lennünk azzal a ténnyel, hogy ez az állatfaj még nem vált kezes háziállattá. Mivel ragadozó, harapásról való leszoktatása sok türelmet igényel, nevelése lassú folyamat, amit következetes viselkedéssel lehet elérni. Ezért jól fontoljuk meg, ha emellett a bájos kis állat mellett döntünk, mert az édes maszk éles fogakat rejt.

Sokan esetleg csodálkoznak, mit keres egy ilyen cím az állatorvosi rovatban. Az állattartók egy része már sajnos kevésbé lepődik meg, mivel ez egy viszonylag gyakori betegség ebeknél. A mai ügyeletemben például három kutyus jelentkezett epilepsziás tünetekkel. Vannak fajták, melyek erősen érintettek, kiemelném a tacskót, az uszkárokat, a német juhászt és saját megfigyelésem alapján a magyar vizslát. Az is nagyon érdekes, hogy néha hetekig egy beteget sem látunk, majd néhány nap alatt több epilepsziást is kezelünk, tehát az időjárási frontoknak lehet bizonyos hatása.

A betegség oka nem ismert, a görcsroham közvetlen okaként az agyvelő rendellenes gócaiból időnként kisugárzó, kóros ingerülethullámokat lehet megjelölni. A rohamot megelőzően az állat nyugtalan, remeg, bevizelhet, néha azonban minden előzmény nélkül kezdődik az epilepsziás görcs. A roham időtartama jellemzően 1-5 percnyi. A kutya fejét hátrafeszítve, az oldalán fekszik, néha a végtagok futómozgásszerű, heves rángásai láthatók. Az esetek nagy részében a beteg tudatát elveszti, szólításra nem reagál. A görcsroham végeztével a kutya percek alatt rendbejön, tünetmentessé válik. A látványos idegrendszeri tünetek után percekkel, már egy látszólag egészséges állatot figyelhetünk meg.

Ha ehhez hasonló tüneteket tapasztalunk, feltétlenül forduljunk állatorvoshoz. A rohamok megelőzésére többféle humán készítményt használhatunk, érdekes módon a modernebb embergyógyszerek kutyáknál nem alkalmazhatóak, mivel az állati szervezetben 1-2 óra alatt lebomlanak. A szokásos szerek az esetek kétharmadában hatékonyak, mellékhatásuk csekély. Érdemes naptárt is vezetni a rohamokról, ha a rohamsűrűség egy hónapnál ritkább, nem kell gyógyszeresen kezelni. A görcsroham során törekedjünk arra, hogy az állat ne sérüljön meg, masszírozni, vízzel leönteni, véleményem szerint, felesleges.

A modern genetikai vizsgálatokkal mára egyértelművé vált, hogy a kutyák őse a farkas. A háziasítás kb.27 ezer évvel ezelőtt Kelet-Ázsiában történt. A farkas társas lény, falkákban él, melyet 2-40 egyed alkot. A genetikai vizsgálatok azt is megmutatták, hogy a falka valójában család. Az alfa hím és nőstény nem rokon, de a többi ezek leszármazottja. A domináns egyedek ritkán kezdeményeznek agressziót-a szülők nem bántják a kicsiket, agresszió inkább a testvérek között tapasztalható. A falka együttműködésének alapja a bizalom, a kiszámíthatóság.

Mindebből következően a kutya, a farkashoz hasonlóan, fejlett szociális intelligenciával rendelkezik. Alapvető személyiségvonásai is vannak, mint az embernek, felismeri a helyét a családban. Ember és kutya kapcsolata hasonlít a gyerek kötődésére. Fontos a 4-től 12 hetes korig tartó időszak a társas kapcsolatok kialakulására. Az ekkor elszigetelten tartott kutya barátságtalan lesz az emberekkel, vagy ha kutyákkal nem érintkezhet, a kutyákkal.

Hogyan lehet tehát gond nélkül tartani a kutyát? A legelső talán a megfelelő fajtaválasztás, a leglényegesebb a méret. Majd a szociálisan érzékeny korban hozzászoktatás kutyához, felnőtthöz és gyerekhez. Aki későbbre tervez gyereket akár „kölcsön is kérhet” egy ismerős, vagy rokon gyereket a kölyökkutya mellé.

Jó, ha a kutya elvégez egy alapvető engedelmességi tréninget, engedelmeskedik a behívásnak, helyben marad, láb mellett megy. Viszont ne korlátozzuk abban, amiben nem kell. Ha lehet, kerüljük a fizikális bántalmazást, tehát az ütést, a nyaknál való megragadást. Ilyenkor az állat bizalma megrendülhet, kan kutyákból agressziót válthat ki, növeli a félelem, stressz okozta egyéb problémák valószínűségét. Büntetésre sokkal alkalmasabb a figyelemmegvonás (pl. tíz percig nem törődünk a kutyával, látszólag semmibe vesszük), vagy esetleg a távbüntetés (pl. ugatásgátló nyakörv, „villanypásztor”, egérfogó. Fontos a pozitív megerősítés: dicséret, jutalom is, viszont ezt rendszertelenül adagoljuk, úgy a leghatékonyabb. Ezen kívül ne vészhelyzetben próbáljuk nevelni a kutyát, például az éppen támadni akaró ebet ülni tanítani, ami elég komikus. A viselkedésmódosítás alapjairól, az agresszió különféle formáinak, valamint a félelmek, fóbiák kezeléséről a következő ilyen témájú cikkemben írok.

A második részben konkrét viselkedési problémákról írok. Talán a leggyakoribb a túlzott agresszió. Támadó magatartás jelentkezhet rangsorviták miatt, irányulhat kisgyerek ellen, lehet területvédő agresszió is, kiválthatja félelem, fájdalom. Bizonyos fajtáknál sűrűbben fordul elő, statisztikák kiemelik pit bullt, a rottweilert, a német juhászt, a malamutot. Növeli a kockázatot, ha nem ivartalanított kanról van szó, ha kertben és főleg láncon tartják, ha a családban egynél több gyermek van. Mindemellett a harapások 90 %-áról nincs statisztika, ezek zömét kistestű kutyák hajtják végre. Az ölebeket egyenrangú családtagként kezelik, a kutya helyzete a családi hierarchiában bizonytalan, az állandó kényeztetés miatt a kutyuskák szinte családfőnek képzelik magukat és az ilyen állatok engedelmességi kiképzést sem kapnak.

Ha a kutya fölérendeltnek, dominánsnak érzi magát bizonyos helyzetekben (etetéskor, kényszer vagy büntetés alkalmazásakor) gazdájára morog, támadó pózt vesz fel, esetleg figyelmeztető jelleggel harap is. A megoldás lehet a kan kutya ivartalanítása, figyelemmegvonás (meghatározott ideig nem törődök a kutyával, nem veszek róla tudomást), parancsra engedelmeskedés esetén jutalom, és ismételten a szerintem leghatékonyabb figyelemmegvonás. Magyarán fokozatosan helyre kell tenni a kutyát, nem eszik az asztalról, nem alszik a hálószobában, stb.

Érdekes még kisgyerekkel szembeni agresszió. Tipikus esetben, ha gyerek születik, a kutyát nem engedik oda gyermekhez. Ezt kompenzálják a baba távollétében fokozott kényeztetéssel. A kutyában hamar kialakul a kép: ha gyerek van - rossz, ha gyerek nincs - jó. A kutya minden provokáció nélkül odakap, idegesítik a gyerekek. A kezelés figyelemmegvonás a gyerek távollétében, foglalkozás, jutalom a gyerek jelenléténél. Jó, ha a kölyökkutyát három hónapos koráig hozzászoktatjuk kisgyermekekhez. Nem szabad a gyereket egyedül hagyni a kutyával. Morgást, támadási jeleket büntessük. Ha az eredmény kérdéses, távolítsuk el a kutyát a gyerek környezetéből.

Végzetül pár szó a gazda távollétében végzett nem kívánatos cselekedetekről, pl. túlzott ugatás, rágcsálás, elszökés. Ezek általában félelmi válaszreakciók a gazda távozására, vagy az unalom okozza őket. Megoldás a túlzott kötődés csökkentése (ültetés, helyben marasztalás, jutalom), a már említett figyelemmegvonás távozás előtt és érkezés után, hozzászoktatás a távozás jeleihez (pl. cipőhúzás, kulcscsörgés).

A tacskó, illetve a kisebb testű, hosszabb törzsű kutya tartók közt jól ismert a fent említett fogalom. Ez a betegség eléggé gyakori ezen fajták közt és tulajdonképpen a gerincvelő bántalmazottságából fakad.

Az előbb leírt fajtáknál gyakrabban tapasztalható a gerinccsigolyák közti porckorong meszes elfajulása és porckorongsérv kialakulása, ezért ezeket ún. chondrodyspláziás fajtáknak nevezzük. A kialakuló porckorongsérv a gerincvelőt nyomva, annak összenyomatását, működés zavarát okozza. A működészavar súlyosságától függően a tünetek elég sokrétűek. Kezdve a hátulsó testfél gyengeségétől a teljes bénulásig, amikor a két hátulsó végtag petyhüdten lóg, az állat „fókaszerűen” az elülső lábaival húzza magát. Ilyenkor a kutya legtöbbször már a vizeletét és bélsarát sem tudja kontrolláltan üríteni, visszatartani.

A probléma egyrészt alkati, másrészt genetikai eredetet mutat, orvoslása enyhébb esetekben fájdalomcsillapító szerek használatával, a súlyosabb, bénulással járó formáknál csak a gerinc műtétével oldható meg, amely során a gerincvelőt felszabadítjuk a nyomás alól és az előesett porckorongot eltávolítjuk.

Az állattartók felől gyakori kérdés, hogy kedvenceik lépcsőzhetnek-e, illetve ez mennyire oka a betegség kialakulásának?

Az utóbbi időkben az az álláspont, hogy az erre hajlamos kutyák esetében az elváltozás sajnos mindenképp kialakul. Természetesen az állat lépcsőzése, bútorokra történő le-fel ugrálása mint hajlamosító tényező szerepelhet, ha tehát ki lehet küszöbölni ezeket a mozgásformákat, úgy a tacskóbénulás létrejöttének kockázata csökkenthető.

Emellett bizonyos chondroprotektív szerek (pl. zöldkagyló kivonatok) használata is csökkenti a porckorongsérv kialakulásának lehetőségét.

Háztartási ételmaradék spontán, nem receptúraszerű etetése esetén, ügyelni kell arra, hogy a hús (izom) nem tartalmaz elegendő kalciumot és jódot. A színhús-etetési szindróma csontritkulást, pajzsmirigy alulműködést eredményez. Ha lehet, soha ne etessük kutyánkat csak színhússal. Nyers hús etetésekor nagy a parazitás fertőződés veszélye, nyers sertéshús az Aujeszky-kór (álveszettség), nyers baromfihús etetése pedig a szalmonellózis miatt tilos. Nyers hal etetése B1-vitaminhiányt okozhat, mely idegrendszeri tüneteket jár. Sok csont etetése székrekedést okoz, a csont nem kutyaeledel, ha lehet, ne adjunk állatunknak.

Nyers máj etetése hasmenésre, és főleg macskáknál hozzászokásra hajlamosít. Sok macska ilyenkor másféle ételt nem is fogad el. Az egyoldalú táplálás eredménye A-vitamin túladagolás, a nyaki gerinccsigolyák súlyos elmeszesedése. A tojástermékek kiváló tápláló hatásúak, de nyersen adva szintén a szalmonellózis veszélyét hordozzák. A tej laktóz (tejcukor) tartalma sok felnőtt állat számára emészthetetlen ezért hasmenésre hajlamosít, sőt a tej ételallergiát is okozhat. Ne adjunk tejet kutyánknak, még a macskánknak se.

Gabonaféléket és zöldségeket csak főtt állapotban szabad adni, még így is sokkal kevésbé tudják megemészteni a kutyák, mivel húsevők. Hüvelyes magvakat, bélgázképző hatásuk miatt, nem célszerű használni.

A kutya és macskatápok etetésénél friss ivóvízről mindig gondoskodni kell. A száraz tápok vízben, vagy tejben való elkeverése nem előnyös, mert a falánk állat kellő rágás nélkül nyeli le a falatot, ami emésztési problémákhoz vezethet. A vízzel vagy tejjel kevert tápok könnyen romlanak, és hasmenést okozhatnak. Tápok etetésekor mindig ügyeljünk a csomagoláson lévő adagolási táblázatra. Korlátlan mennyiségben etetve fiatal állatoknál növekedési zavar, súlyos izületi problémák lépnek fel, míg a felnőtt egyedek elhíznak.

Közeledik a nyár és vele a nyaralási szezon. Egyre többen viszik külföldre is magukkal kedvencüket. Milyen szabályok érvényesek jelenleg a schengeni határ áthelyezése után?

A lényeg: semmi sem változott, tehát Európai Uniós országba továbbra is csak érvényes állatútlevéllel utazhat a kutya. Ugyanez vonatkozik macskákra és görényekre is. Ha Unión kívülre megyünk, visszafelé válik szükségessé a dokumentum. Unión kívüli országoknál, valamint Anglia és Svédország esetében érdemes előzetesen tájékozódni a feltételekről. Állatútlevelet az erre jogosult állatorvosok állítják ki. Gyorsan kb. húsz perc adminisztrációval megvan. Két feltétele van: az egyik, az egy évnél nem régebbi veszettség oltás megléte, a másik, az állatnak rendelkeznie kell microchippel.

Mi is ez a microchip? A microchip az állatok egyedi azonosítására alkalmas kb. rizsszemnyi méretű szerkezet. A nyak bőre alá ültetjük be baloldalra, a művelet megfelel egy vastagabb tűvel beadott injekciónak. A chip így mindig leolvasható egy speciális leolvasó géppel. A régebben használt tetoválással szemben nem mosódik el, nem válik olvashatatlanná, és nem lehet hamisítani. Az állat adatai bekerülnek egy központi nyilvántartó rendszerbe és így interneten keresztül bárhol visszakereshetőek, ez az elveszés ellen is véd. Gyakori félreértés a gazdák között, hogy a microchip helymeghatározásra is alkalmas. Ez sajnos nem igaz, a leolvasó csak közvetlen közelről működik.

Mikor használható még a microchip? Jelenleg a törzskönyvezett kutyáknál (MEOE) szintén ez a jelölés működik. A törzskönyv kiadásakor rakjuk be a microchipet. Javaslom még minden olyan esetben, ha védekezni akarunk a kedvenc elveszése ellen, hosszú távon ez a legmegbízhatóbb jelölés. Néhány kisebb városban már kötelezővé is tették, ami állatvédelmi és ebrendészeti szempontból előremutató, az ilyen állatokat nem teszik ki csak úgy az út szélére gazdáik.

A Szombathelyi Állatkórház 300 m2-nyi alapterületével, jól strukturált belső elrendezésével (külön váró, több vizsgáló, műtő stb.), magas színvonalú műszerparkjával, valamint a profilbővítést követően állatpatikával és kutyakozmetikával kiegészülve a legnagyobb és legmodernebb állategészségügyi létesítmény Vas megyében. Jelenleg 12 fő (ebből 4 orvos) dolgozik itt, ami létszámát tekintve is első helyre rangsorolja Vas megyében. A vizsgálatokhoz, a beavatkozásokhoz és a kezelésekhez egyaránt a legmodernebb, a legmagasabb minőségi nívót képviselő gépeket használjuk. A műtőblokkban minden irányba mozgatható elektromos műtőasztal, altatógép, LED-műtőlámpa. Magasfrekvenciás röntgenkészülék, háromdimenziós ultrahangképek készítésére is alkalmas készülék, ultrahangos fogkőleszedő gép, nagyfelbontású, színes, felső kategóriás ultrahang készülék, véranalizáló készülék, szervi funkciókat vizsgáló gép, számítógépes EKG készülékkel segítenek az állatokon. Az Állatkórházhoz nem csupán baj esetén fordulhatunk; állatútlevél kiadással, microchip beültetéssel, törzskönyvkiadással kapcsolatban is segítségünkre lesznek a kórház szakemberei. Az Állatkórház mellett közvetlenül állatpatika található, ahol rögtön beválthatjuk a recepteket; továbbá kedvenceinket a kutyakozmetikában kényeztethetjük, ahol szakképzett munkatársak lesznek a négylábúak segítségére.

Először a rossz hír: sajnos a nagytestű kutyák rövidebb ideig élnek, mint a kistestűek. Az óriás fajtáknál csak nyolc év a várható élettartam (pl. dog 6,5 év, bernáthegyi 7,5 év, leonbergi 8 év).

Milyen betegségek fenyegetik ezeket az állatokat? A leggyakoribbak, nem meglepő módon, a csontozat problémái. Az ok kétharmadrészt genetikai, öröklődő, egyharmadnyi arányban a hibás kölyökkori felneveléshez, tápláláshoz köthető. Tehát nagytestű kiskutya vásárlásakor igyekezzünk csípőszűrésen, esetleg váll-, könyökszűrésen átesett szülők kölykét választani. Ez persze drágább, de sok későbbi kellemetlenséget takaríthatunk meg. Fontos a kölyökkori táplálás, csak száraz kölyöktápot adjunk, és szigorúan a gyártó által korra és testtömegre megadott adagban. A fő hiba a korlátlan etetés, a gyors növekedési ütemet a csontozat nem tudja követni, ízületi fájdalmak, sántaság lép fel. Szintén gond a színhús, vagy a házi maradék etetése. Ezeknek teljesen más az összetétele, mint amire a kiskutyának szüksége lenne.

A következményeket sok kutyatartó ismeri, csípőízület rossz alakulása (diszplázia), a könyök és váll elfajulása, esetleg porcleválás lesz az eredmény. Az ilyen állat hol egyik, hol másik lábára sántít, gyógyszeres kezelést, súlyos esetben műtétet igényel.

Idősebb nagytestű állatokban különösen gyakori a diszplázia, vagy a hátulsó ágyékcsigolyák és a keresztcsont „elmeszesedése” miatti hátsó testfél gyengeség. Sokat segíthetnek a gyulladáscsökkentő gyógyszerek és porcvédő készítmények.

Igen gyakori nagytestű kutyáknál a szívizomzat elfajulása és kóros tágulata. Dobermann, dog, masztiff fajták középkorú kan egyedeinél látjuk főleg. Köhögéssel, nehezített légzéssel jelentkezik. A túlélés gyógykezelés mellett is csak pár hónap általában.

Végül talán a legfontosabb betegség, melyet minden nagytestű kutya gazdájának ismerni illik, a gyomorcsavr. Ha azt látjuk, hogy az állat hasa hirtelen hordószerűvé puffad, az állat öklendezik, nagyon rosszul van, rohanjunk vele állatorvoshoz. Ha 4-8 órán belül nem kerül műtétre sor, a kutya menthetetlenül elpusztul. E betegség miatt a nagytestű kutyáknak inkább naponta kétszer adjunk enni, evés után ne játsszon, hemperegjen az állat. Részesítsük előnyben a húsalapú, nedves, kevésbé erjedő tápokat.

A kistestű kutyák tovább élnek, mint nagytestű társaik. Egy foxi, vagy egy tacskó keveréknél nem ritka a tizenöt éves várható élettartam. Ez egyes fajtáknál átlagosan így alakul: foxterrier: 11,3 év, törpe uszkár:13,2 év, pekingi palotakutya: 11,8 év, tacskó 11,7 év.

Persze ez nem az azt jelenti, hogy ne lennének tipikus betegségeik. Már a megszületés sem könnyű számukra, ebben a fajtacsoportban gyakoribb a császármetszés. Ha ellés során a magzatvíz elfolyásától számítva, vagy két kiskutya között több mint három óra eltelik, forduljunk állatorvoshoz. Veleszületett betegségeik közül gyakori a vízfejűség és a légcső szűkület. Utóbbira gyakori köhögés, fulladás, nehezített légzés esetén gondoljunk. Röntgennel, endoszkóppal diagnosztizálható.

Figyeljünk oda a kistestű kölykök etetésére, akár négyszer-ötször is adjunk enni, ugyanis az éhezéstől leeshet a vércukor szintjük, ami végzetes is lehet. Szoktassuk rá a kistestű kutyákat is a száraz táp etetésére, hogy rágniuk kelljen. Nagyon sok a fogköves köztük, aki néhány évesen már elveszti fogazatát. Ne etessük túl őket, rengeteg a kövér kistestű állat.

Csontrendszeri problémák messze nem olyan gyakoriak, mint nagyobb társaiknál. De két betegség gyakori. Az egyik a térdkalács ficam, melynél a térdkalács ki-be ugrál, a kutyus hol három, hol négy lábon szalad. Igen sűrűn fordul elő, csak akkor kell műteni, ha fájdalommal jár. A másik betegség a Perthes-kór, melynél a combcsontfej elhal. Mindig műteni ajánlott.

Gyakoriak minikutyáknál a bélgyulladások, sokszor különös kiváltó ok nélkül. Hányással és hasmenéssel járnak. Kerüljük a hirtelen váltásokat az etetésben, ne adjunk zsíros, fűszeres ételt, csontot, tejet. A legjobb mindig, kutyatápot adni, léteznek direkt kistestűeknek kifejlesztett eledelek is.

Sajnos náluk fordul elő a leggyakoribb szerzett szívbetegség, a billentyűelégtelenség is. Idősebb kutyusoknál izgalom, mozgás hatására köhögés jelentkezik, az állat fáradékony lesz. Kezeltessük, vérnyomáscsökkentő, vízhajtó adásával éveket nyerhetünk.

Erre a kérdésre többféle válasz létezik. Nézzük először a hivatalosat: Egy 2002-es kormányrendelet értelmében minden ebet féreghajtani kell évente a veszettségoltással egyidejűleg, és ezt az állatorvosnak dokumentálnia kell. Ezért kapunk az éves kötelező oltáskor féreghajtó tablettát is.

A második válasz a címbeli kérdésre: kedvencünk egészségének védelme. Magyarországon minden harmadik kutya bélférgekkel fertőzött. Ha ön nem lát férget kedvence bélsarában, az nem azt jelenti, hogy nem is férges. Csak a nagyon masszív fertőzéseknél ürül féreg. Ezért a bélsárból a féregpetéket vizsgáljuk mikroszkóppal. A magas fertőzöttségi arány a férgek rafinált fejlődésmenetével magyarázható. Egyes fajok (pl. orsóféreg) már az anyakutya méhlepényén áthatolva is, valamint az anyatejjel is fertőznek. Más féregnél (uborkamagképű féreg) a bolha jelent köztigazdát. A férgesség elsősorban a kölyköknél nyilvánulhat meg tünetekben, nagy feszes has, remegés, halvány nyálkahártyák, lesoványodás. A felnőtt állatnál tünetmentes, vagy csak a fenéken való csúszkálást, úgynevezett szánkázást látjuk.

A harmadik, legfontosabb válasz a kezdeti kérdésre: az ember férgességének veszélye. Az ember peték lenyelése révén fertőződik. A gyermekek a legveszélyeztettebbek, mert gyakran elfelejtkeznek a higiénés rendszabályok betartásáról, piszkos kezüket a szájukba veszik, és gyakran játszanak állatürülékkel szennyezett homokozókban.

Nagyon fontos a megelőzés! Ne etessük kedvencünket nyers hússal, zsigerekkel! A gyermek kutyával való játék után mindig mosson kezet! Az utcán a kutyaürüléket össze kell takarítani, és el kell távolítani. Kutyákat tartsuk távol a játszóterektől, homokozóktól. Bolhátlanítsuk rendszeresen állatunkat.

Gyógykezelésre csak széles spektrumú állatgyógyászati szert használjunk, a humán szerek kevéssé hatásosak, a fokhagyma nem ér semmit a férgek ellen. Még a tenyésztők nagyobb része sem tudja, hogy a féregellenes kezelést már 2 hetes korban el kell kezdeni, majd kéthetente megismételni 8 hetes korig. Az anyát is kezeljük ilyenkor, valamint a vemhesség félidejében. A felnőtt állatot 3 havonta ajánlott féregteleníteni. A legtöbb állatgyógyászati tablettából 10 kilónként egy szemet kell adni. A kezelés után 5 napig figyeljük a féregürülést. Ha látunk valamit, 2 hét múlva ismétlés szükséges.

A veszettség oltásnak közegészségügyi jelentősége az elsődleges. A kórokozó egy vírus, ami a veszett állatok harapásával terjed, embert is halálosan betegítheti meg. A veszett állat (pl. róka) viselkedése megváltozik, egy idő után fokozott ingerlékenység, támadó magatartás, majd bénulások jelentkeznek. A beteg állatok a garatizmok bénulása miatt nem tudnak nyelni, nyálzanak, víziszony alakul ki. A görcsös idegállapot bénulásokba megy át, és a klinikailag megnyilvánuló betegség következetesen halállal végződik. A súlyos következmények miatt a veszettség elleni oltás törvényileg szabályozott.

Az ebek veszettség elleni védőoltásának beadatása jogszabály erejénél fogva kötelező, az az eb tartójának felelőssége, esetleges elmulasztásáért is az eb tartója felelős. A rendelet szerint kötelező minden három hónapos kort elért kutyát beoltatni veszettség ellen, majd ezt hat hónap múlva megismételni. Erre az első két oltásra csak monovalens (csak a veszettség ellen szóló) vakcina használható. Az egy évnél idősebb kutyákat évente egyszer kell oltatni, itt már használható kombinált (a veszettség mellett más ellen is védő) oltás.

A viszonylag jó oltási fegyelemnek, valamint főleg a rókák szájon át történő immunizálásának köszönhetően jelentősen lecsökkent a veszettség esetek száma. Mégis kérek minden állattartót, figyeljen oda, ne legyen kutyája veszettség elleni oltása egy évnél régebbi, sok kellemetlenséget megelőzhet ezzel. Bár a macskáknál nem kötelező ez az oltás, de legalább annyira indokolt nekik is beadatni, ezért minden cicának ajánljuk.

Kandúr macskák gazdái gyakran találkoznak a cica vizeletürítési problémáival. A probléma lényege, hogy homok-agyagszerû kő eltömi a kandúrok szűk húgycsövét. Főleg a heréltek veszélyeztetettek, mivel péniszük és húgycsövük tovább sorvad. A kő majdnem mindig struvit (magnézium-ammónium-foszfát). Struvit a táplálék magas magnézium- és fehérjetartalma miatt képződik. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a növényi fehérjék lúgosítják a vizeletet, ami a struvit számára ideális. Szintén nem szerencsés az egyszeri nagy mennyiségű etetés, valamint a szűkös vízfelvétel. Tünetként először gyakori vizelési inger, majd görcsös erőlködés, véres vizelet, a macska-WC gyakori látogatása tűnik fel. Hamar kialakulhat a teljes húgycső-elzáródás. Ez nagyon veszélyes, napok alatt az állat elhullásához vezet, azonnali állatorvosi beavatkozást igényel. Ilyenkor altatásban katéterezzük az állatokat. Súlyos és visszatérő esetben műtét szükséges, péniszamputációt végzünk. Azt lehet mondani, hogy „nővé” operáljuk át a kandúrt, az így képződő rövidebb és tágabb húgycsövön már könnyebben megy a pisilés.

Mit lehet tenni, hogy megelőzzük ezt a súlyos tünethalmazt? Mindenekelőtt figyeljünk oda a macska etetésére, adjunk neki nedves tápot, 60% feletti nedvességtartalommal, egyen és igyon a cica naponta többször. Érdemes igazán jó minőségű, szuperprémium tápot etetni, mivel ezek összeállításánál fokozottan odafigyelnek a receptúrára. Az ilyen tápok csak szakboltokban és állatpatikákban kaphatóak. Állatgyógyszertárunkban vásárolható olyan gyógytáp is, ami képes a már kialakult köveket oldani, valamint az újbóli kialakulást megakadályozni. Gyakorlati tanács, fontos, hogy a macska-WC nyugodt, nem mozgalmas helyen legyen, az almot rendszeresen cseréljük. Ha a cica csak folyó vízből, csapból iszik, állítsunk be egy szobai csobogót.

A külső hallójárat gyulladás az egyik leggyakoribb kutyabetegség. Szinte minden nap kezelünk ilyen állatot. Óriási hajlamosító tényező, hogy a kutyák hallójárata igen hosszú, szögbe törik és lógó fülű fajtáknál a fül is lezárja. A fülvizsgálathoz használt készülék (otoszkóp) tölcsérje például dupla olyan hosszú, mint a humán gyógyításban alkalmazott eszközöké. A rosszul szellőző, viszonylag zárt fül valóságos melegágy lehet a baktériumok, gombák számára. Kiváltó ok lehet a fülbe került idegen test, főleg toklász, valamint kialakulhat allergiás alapon is (west highland white terrier, labrador - golden retriever fajtacsoport).

A fülgyulladásos állat fejét rázza, fülét vakarja, esetenként fejét ferdén tartja. A hallójárat bőre kipirult, barnás, vagy sárgás bőséges váladék fedi. Ha ezeket a tüneteket észleljük haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz. Az állatorvos a már említett otoszkóppal megvizsgálja a fület, ellenőrzi a dobhártya épségét. Sok fülcsepp csak ép dobhártyánál alkalmazható, ezért is nagyon fontos az állatorvosi ellenőrzés. A másik ok az orvosi beavatkozásra a képződött váladék alapos eltávolítása. Ha ez nem történik meg a fülcsepp nem tud hatni, nem jut el a hallójárat bőréig, feloldódik a fülzsírban. A gyulladt fül tisztítására az állatgyógyszertárakban speciális fültisztító folyadékok kaphatóak recept nélkül. De ez önmagában nem elég, a hallójárat gyulladást helyileg antibiotikumot és gyulladáscsökkentőt tartalmazó fülcseppel kell kezelni. Jó ha a fülcsepp felírását megelőzi egy laboratóriumi vizsgálat, mellyel megállapítjuk  melyik baktérium szaporodott el a fülben, illetve melyik antibiotikum hat rá a legjobban (célzott terápia).Az is fontos, hogy kúraszerűen, hosszan alkalmazzuk a fülcseppet, ha csak pár napig, a tünetek enyhüléséig használjuk az ellenállóbb baktériumok ott maradnak és hamar kialakul a rezisztencia. A makacs, többszöri gyógyszeres kúrára nem javuló, hónapok, évek óta fennálló esetekben a hallójárat műtéti eltávolítása a megfelelő megoldás. Sok hosszú ideje szenvedő állaton sikerült már segítenünk ezzel az eljárással.

 Minden évben az őszi, késő őszi időszakban helyezik ki a különféle egér- és patkányirtó mérgeket. Idén meglepően sok ilyen estünk volt, ezért megérdemel ez a téma is egy cikket. Az egér és patkánymérgek kumarin típusú vegyületek  A méreg hatására a véralvadási idő meghosszabbodik, és súlyos vérzékenység lép fel. Leggyakrabban a száj- és orrüregből tapasztalunk erős vérzést, sűrűn előfordul vérzés a mellüreg felé, ekkor nehezített légzést látunk.

A legtöbb patkányméreg dobozán olvashatjuk a feliratot, miszerint keserű adalékanyagot tartalmaz, és így kutyák, macskák nem fogyasztják el. Mi sajnos ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk, kedvenceink igenis szeretik ezeket a szereket megenni, még az eldugott dobozokat is előkaparják, olyan vonzóak számukra. Tehát ne tegyünk a háziállatok által elérhető helyekre soha mérget.

Az első tünetek a méreg felvételét követő második, harmadik napon mutatkoznak, a vérzések és a sápadt nyálkahártyák a laikusok számára is feltűnőek. A kumarin-származékok a májban raktározódhatnak, és onnan mobilizálódhatnak később is (3-8 hét). Ennél a betegségnél szinte az utolsó pillanatokig lehet segíteni, a vérátömlesztés sokszor azonnali látványos javulást hoz. Szerencsére van ellenmérge is, a K1-vitamin, ami a méreg összes hatását megszünteti. A friss, két óránál nem régebbi méregevéskor hánytatás javasolt, ezt injekciós készítménnyel végezzük. Tehát, ha azt láttuk, hogy a kutya mérget evett, ne tejet itassunk vele otthon, vagy más egyéb „népi” gyógymódot alkalmazzunk, hanem haladéktalanul keressük fel az állatorvost. Az időben megkezdett gyógykezelés szinte mindig sikeres.

Az állatorvoslás hagyományosan a humán orvoslás mögött lemaradva „kullog”. Általában a jóval fejlettebb „embergyógyászat” módszereit igyekszik átvenni és azokat az állatokra adaptálni. Mindenesetre nincs okunk szégyenkezni. Az utóbbi húsz évben a kisállat-orvoslásban jelentős fejlődés történt. Kialakult megyénként legalább egy-két, a fővárosban több tucatnyi olyan állatgyógyászati centrum, ahol a beteg állatokat magas-frekvenciás röntgennel, Doppleres-színes ultrahanggal képesek vizsgálni. Műtéteknél az ilyen helyeken általános az altatógép használata, tudnak csonttörést is műteni. Sok helyen segít a diagnosztikai munkában laboratórium, ahol rutinszerűen vért is vizsgálnak, hasonlóan a humán kórházakhoz. Ma már elérhető állatok részére a CT, sőt az MR vizsgálat is. Nem ritkaság daganatos betegek esetén a kemoterápia, vagy a sugárkezelés sem. Budapesten specialisták sora pl. állatorvos-szemészek, fogászok, kardiológusok kínálják szolgáltatásukat.

Az örvendetes fejlődés a sokkal magasabb színvonalú ellátás mellett, az állatorvosi költségek erős növekedését is magával hozta. Gyakran látjuk, hogy a kedvenc balesete, vagy előre nem látható betegsége felborítja a család költségvetését, rosszabb esetben a szükséges beavatkozást pénz hiányában nem végeztetik el. Nagyon kellemetlen, és a gyógyító munka rovására mehet, ha anyagi okok miatt szűkítenünk kell az egyébként szükséges kiegészítő vizsgálatok körét.

Ezekre a problémákra kínálhat megoldást a francia April cég új, decemberben bevezetett kutya- macska biztosítása. A nyugat-európai országokban már sikeres (Angliában 20%, Svédországban 60% biztosítja kutyáját, macskáját) betegbiztosítás, mostantól magyar háziállat tulajdonosok számára is elérhető. Ha elterjedne ez a biztosítás, feltétlenül emelné a magyarországi állattartás kultúráját. Ezért javaslom, akit érdekelnek a részletes feltételek, látogasson el a cég honlapjára: www.kutyamacskabiztositas.hu, vagy vegyen szórólapot várónkból.

Vannak kutyafajták, melyek örökletes hátterű betegségeinek száma nagy.

Az ilyen kutyák gazdáinak jóval gyakrabban kell felkeresnie az állatorvost az újabb és újabb problémák miatt. Az egyik tipikus állatorvos-látogató fajta a spániel.

Szegény spánielek egyik igen gyakori gondja a toklász. Ez az egérárpa nevű gyomnövény termése, májustól augusztusig fúródik a spánielek ujjai közé és fülébe, makacs gyulladást okozva. Védekezésül nyírjuk az ujjak közötti szőrt rövidre, tegyünk séta előtt a fülbe vattatampont, vizsgáljuk át séta után a kutyát.

Nagyon érzékeny pontja a spánieleknek a fül. A hosszú hallójárat és a lelógó nagy fül komoly hajlamosító tényező. Ezek a kutyák sokszor szenvednek makacs, nehezen gyógyuló hallójárat gyulladástól. Ez mindig állatorvosi kezelést igényel.

Jellegzetes spániel betegség az úgynevezett ajkredő-gyulladás. Kétoldalt az ajakszél melletti bőrredők a pangó nyáltól és ételmaradéktól begyulladnak. Igen büdös lesz ettől a kutya, szag alapján meg lehet találni a lakásban. A gyógyszeres kezelés általában eredménytelen, kétoldali ajakplasztika műtét a végleges megoldás.

Egyes vérvonalakban gyakran megjelenik a beteges agresszivitás. Sajnos a spánieleknél mi is sűrűn tapasztaljuk, hogy a támadó magatartás sokszor megmagyarázhatatlan okból és időben a család egyes tagjai ellen irányul. Az ilyen kutyák gazdái félnek saját állatuktól. Ez a fajta vezeti az amerikai harapási statisztikákat.

Általában ötéves kor alatt jelentkezhet spánieleknél a veseelégtelenség. Kezdeti tünete a sok vízivás és sok vizelés, majd fokozatos lesoványodás. Ultrahangon kicsi, fejletlen veséket látunk. Gyógyíthatatlan betegség, korai fázisban vérvizsgálattal, ultrahanggal elcsípett esetekben diétás táppal, gyógyszerekkel meghosszabbíthatjuk a túlélést. Művese kezelés Magyarországon állatok részére sajnos nincs, veseátültetés is csak kísérleti jelleggel történt.

Ha ezt a kérdést feltesszük, tízből kilencen gondolkodás nélkül vágnák rá, hogy kettő, egy felső és egy alsó. Pedig a kutyáknak és a macskáknak van egy harmadik szemhéja, a belső szemzugban, normál állapotban rejtve. Betegség, gyengeség esetén előeshet, ez főleg macskáknál jellemző. Az emberi szemben a harmadik szemhéj teljesen elcsökevényesedett, a belső szemzugban lévő kicsiny könnyhúsocska maradt belőle.

Mi a szerepe ennek a harmadik szemhéjnak? Elsősorban támasztó funkciója van, tartja a felső és az alsó szemhéjat. A másik legalább ilyen fontos feladata a könnytermelés. A belső felszínén fekvő nagy mirigy (Harder-mirigy) a szem könnytermelésének felét adja.

Igazából erről a mirigyről szólna a cikk, mivel igen gyakori az előesése. Bizonyos fajták masztiffok, bulldogok, sok kistestű kutyafajta hajlamos rá. A kifordult mirigy nagy borsónyi képletként látszik a belső szemzugban, horrorisztikus látványt nyújtva. Igen hamar erős kötőhártya gyulladás alakul ki. A Harder-mirigy előesést műteni kell, teljesen felesleges szemcseppekkel kezelgetni, nem gyógyul meg. Az sem mindegy milyen műtéti megoldást végző állatorvost választunk. Sok kolléga a mirigyek kivágását végzi a mind a mai napig, ami műtéttechnikailag nagyon egyszerű, csak egy ollócsapás, de később a szem kiszáradását eredményezi (hiányzik a termelt könny). A helyes megoldás, a mirigy visszavarrása a helyére. Mi csak ezt végezzük. Jóval komplikáltabb és drágább beavatkozás, de egyedül így tudjuk megőrizni hosszabb távon a szem épségét.

Nyári, toklászos időszakban fordulhat elő, hogy a toklász a harmadik szemhéj mögé fúródik, súlyos gyulladást, szaruhártya-fekélyt okozva. Ezért a szemvizsgálat fontos lépése, kellő helyi érzéstelenítés mellett, a harmadik szemhéj elemelésével, a mögötte lévő terület áttekintése.

Olyan kérdés ez, mellyel még a legtapasztaltabb kutyatartók és tenyésztők sincsenek tisztában. Lássuk csak mi az igazság, mit javasol a legfrissebb szakirodalom.

A nagytestű fajták kölykei felnőtt korukra születési súlyuk 80-szorosát is elérhetik. Az óriási növekedési erély ásványi elemekben, vitaminokban, tápláló anyagokban gazdag eleséget igényel. Mivel körükben igazán gyakoriak a csontrendszer örökletes betegségei, sokan úgy vélik, a minél több annál jobb elvet követve, hogy csonterősítő készítménnyel fejelik meg a kutya étrendjét.

A nagytestű kutyakölykök 6 hónapos korukig (!) nem képesek a szükségletükhöz igazítani a bélből felszívódó kalcium mennyiségét, emiatt a túlzott kalcium (és ásványi anyag) bevitelt mindenképpen kerülni kell! Tehát ne adjunk külön csonterősítő tablettát. A prémium minőségű tápok előre elkészítve, optimális arányban (1:1), tartalmazzák a kalciumot és a foszfort.

A nagy tápanyagigény ellenére, ma már érdekes módon a túletetés okoz gondot. Jó minőségű, teljes értékű táppal kell felnevelni a kiskutyát, de nagyon oda kell figyelni az adagolásra. Mindig nézzük meg a táp csomagolásán az adott korhoz és testsúlyhoz tartozó adagot és annál egy grammal se etessünk többet. A túl nagy mennyiségű, jó minőségű táptól hajtatottan növő kiskutya ízületei nem tudják követni a túl gyors ütemet: csípő, könyök és vállproblémák léphetnek fel, csonthártyagyulladás, porcleválás lehet a következmény. A növendékkori visszafogott felnevelés miatt átmenetileg egy kicsit kisebb lehet a kutya alomtestvéreinél, ezt a lemaradást később azonban behozza és az odafigyelést egészséges csontozattal, jóval kevesebb ízületi problémával hálálja meg.

A megbízható állatjelölő módszerek segítenek, hogy mihamarabb visszakerüljön az elveszett eb gazdájához!

Itt és most nem arról szeretnék írni, hogy hogyan akadályozzuk meg az elcsavargást és elveszést, mert erre azért a gazdák nagy része odafigyel. Például fontos a jól záró kerítés és kapu, a kutya legyen annyira fegyelmezett, hogy hívásra visszajöjjön. Sokkal inkább szólnék a megbízható állatjelölő módszerekről. Ezek segítenek, hogy mihamarabb megtaláljuk az elveszett eb gazdáját. Az újságok, a rádió tele vannak eltűnt kutyákról szóló segélykéréssel, ha a kutyatartók használnák az állatazonosító lehetőségeket, sokkal kevesebb „kutyakereső” hirdetést lehetne olvasni.

A legjobb módszer talán a microchipes jelölés. A microchip egy piciny műanyag kapszula-jeladó, amit a nyak bőre alá ültetünk be. A művelet egy vastagabb tűvel beadott injekciónak felel meg. A chip által tárolt jel (egy számsor) egy speciális leolvasó készülékkel nézhető meg. Ilyen eszközzel a legtöbb állatorvos rendelkezik. A leolvasott szám alapján a kutya gazdája és adatai az Internetről bárhol visszakereshetőek. Ez az eszköz GPS-szerű helymeghatározásra nem alkalmas. Előnye, hogy az állat egész életében észrevétlenül, az egészégre ártalmatlanul lapul a nyak bőr alatti kötőszövetében, sohasem kell törődni vele. Hátránya, hogy csak az állatorvos az erre alkalmas eszközzel tudja leolvasni. Terjedőben van, kötelező már az útlevéllel rendelkező állatoknál, a törzskönyvezett ebeknél, és van olyan kistérség is (Mohács), ahol kötelezővé tették. Sokkal kevesebb lenne a kóbor eb, ha nálunk is bevezetnék.

A másik jóval egyszerűbb és olcsóbb módszer, az egyedi biléta. Állatkórházunkban minden veszettség ellen oltott kutya egy azonosító számmal ellátott fém bilétát kap. Ezt a számot számítógépes rendszerünkben, a kutya kartonjánál tároljuk. A bilétán rajta van az állatkórház vezetékes száma, amit a kutyát megtaláló személy felhívhat. Az azonosító szám alapján azonnal tudjuk a gazdi adatait, így a kutyus gyorsan hazakerülhet. Amióta a bilétás módszert bevezettük minden héten kerül így vissza elkóborolt eb tulajdonosához. A módszer hátránya, hogy állandóan nyakörvet kell viselnie a kutyusnak.

Sokan csodálkoznak talán a címet olvasva, hiszen ki gondolná a stramm, erős német juhászról, hogy érzékeny bármilyen rendellenességre is. Hosszú ideje tenyésztik ellenőrzötten, a fajta egyesületei szűrővizsgálatokat is előírnak, mégis számos olyan betegség van, ami jóformán csak ebben a fajtában fordul elő, vagy pedig figyelemre méltó gyakoriságot ér el.

Nyolc hetes elválasztási kor körül jelentkezik szórványosan, de szinte mindig csak német juhászban, a nyelőcső tágulat. Ha szilárd táplálékot kap a kiskutya, rögtön kihányja, nem fejlődik, lesoványodik. Röntgennel igazolható, sajnos nem gyógyítható. Érdekes bélrendszeri sajátosság, hogy a bélcsavarodást, ami igen-igen ritka kutyában, én csak ebben a fajtában találtam. Ugyanez igaz a lépcsavarodásra is.

Van saját külön szembetegsége is a fajtának, a neve Überreiter-szindróma. Ez az elváltozás csak német juhászok és keverékeik szemein látható. A lényege, hogy a szaruhártyára az alsó harmadtól kezdődően, erek és sarjszövet nő, majd sötét pigmentanyag rakódik. A szaruhártya átlátszatlan lesz, az állat megvakul. Nem gyógyítható, de szteroid gyulladáscsökkentőt tartalmazó kenőcsökkel elfogadható javulást érhetünk el. A szaruhártya felső átlátszatlan rétegét műtéti úton el szoktuk távolítani, de ezután is gyakori a kiújulás.

A német juhász csontozata is érzékeny. A fajtában kötelező a csípőszűrés, de teljesen egészséges csípőizületű (diszplázia-mentes) példányt alig találunk. A tenyészszervezetek engedik tenyészteni a majdnem mentes, és az enyhe elváltozást mutató egyedeket is.

Szegény német juhász kutyusok több rájuk tipikusan jellemző bőrbetegségtől szenvedhetnek. Igen gyakori körükben a bőr mély gennyes gyulladása, ami hosszantartó antibiotikum adással kezelhető. Nem ritkák náluk az olyan embernél is rettegett-autóimmun kórképek, mint pl. az SLE. Az orron, orrháton, száj körül sebek, fekélyek alakulnak ki. Tünetileg szteroidokkal javulás érhető el. Szintén csak német juhászokon észlelhető a végbél apró tályogos gyulladása, furunkulózisa is.

Ősszel gyakori náluk a felálló fül végének gyulladása, kisebesedése, amit a szuronyos istállólegyek csípése okoz. Rovarirtó szerekkel kezeljük.

Rengeteg az epilepsziás egyed a fajtában, körükben gyakran fordul elő az úgynevezett epilepsziás státusz, melynek során nagy sűrűséggel követik egymást a görcsös rohamok. A gyógyszeres kezelés az esetek két harmadában hoz kielégítő eredményt.

Az elhízás ugyanolyan „népbetegség” kedvenceinknél, mint az embereknél. Rengeteg a túlsúlyos kutya és macska. Nem vesszük figyelembe, hogy ők ragadozók. Ha van zsákmány azt el is fogyasztják, hiszen ki tudja mit hoz a holnap? A harmadik adag eleséget is ugyanolyan lelkesen habzsolják, mintha éhesek volnának. Sok gazdát megtéveszt ez a viselkedés. A kövérség szövődményei (keringési, ízületi gondok, cukorbetegség, macskákban májproblémák) állatokban nagyon gyakoriak.

Hogy ismerhetjük fel az elhízást? Bonyolult pontozásos kondícióbecslési módszerek léteznek, ezeket nem részletezném. A legegyszerűbb, ha a mellkast végigtapintva próbáljuk a bordákat elérni. Ha nem érezzük őket, ez bizony kövérségre utal.

Mit tehet a kövér állat gazdája? Bizony fogyókúráztatni kell a kutyát. A legjobb a ciklikus-periodikus módszer. Először cél testsúlyt tűzünk ki, ez lehet a fajta standard, vagy az állatorvos által becsült érték (keverékek). Utána megnézzük a tápzacskón, hogy erre mennyi eleség járna, ez a 100 %. Kezdetben az első két hétben, ennek csak a 60 %-át adjuk, majd két hétig a teljes (100 %-os) adagot, majd két hetente ezt váltogatjuk. A kúra akár fél évig is eltarthat, de így csökken a májelzsírosodás veszélye.

Az igénybe vett tápnak arányosan több fehérjét, aminosavakat, és vitaminokat kell tartalmaznia. A legjobbak az állatpatikákban kapható speciális fogyasztó tápok (pl. Hill’s r/d). Az egyéb úgynevezett light eleségek inkább az elhízás megakadályozására, testsúly kontrollra használhatóak elsősorban ivartalanított állatoknál. Az etetési időt csökkentsük, a mozgás aktivitást lehetőleg növeljük.

Ne adjunk sok szénhidrátot (tésztaféléket, kenyeret, péksüteményeket, édességet), zsíros ételeket az ilyen kutyának.

Itt a nyár, s vele a kánikula ideje. Eljött a hot spot szezonja, szinte minden harmadik-negyedik betegünk ezzel a panasszal jön. Mi is ez a baj, aminek ilyen divatos angol neve van, és ennyire gyakori?

A belgyógyászat könyv a nem annyira jól csengő heveny, körülírt, nedvedző bőrgennyesedésként fordítja, szó szerint pedig forró foltot jelent. A kutya minden átmenet nélkül testének egy pontját (leggyakrabban a fartájékát, vagy a nyaki, pofa részt) hevesen, szinte megszakítás nélkül nyalja, rágja, vakarja. Olyan gyorsan alakul ki a bőrelváltozás, hogy a legtöbb gazda sérülésre gyanakszik. Pedig a háttér ok, valamilyen allergiás eredetű bőrviszketés lehet. Például bolhanyál, pollenek, atkapor, eleség, stb. eredettel. A nyári meleg komoly hajlamosító tényező. A nyalogatás, vakarás következtében kerek, szőrtelenné váló, vöröses bőrelváltozás jön létre, ami hamar gennyesedni kezd, sárgássá válik. Ha ilyet látunk a kutyán, illik állatorvoshoz fordulni. Ha azonnal nem tudunk menni otthon betadinnal kezelhetjük, de ez önmagában nem szokta meggyógyítani.

A beteg ellátásakor először a maradék összetapadt, gennyes szőrt lenyírjuk, hogy utána jól lehessen kenőcsökkel kezelni az elváltozást. Injekcióban, vagy tablettaként szteroid gyulladáscsökkentőt és antibiotikumot adunk. A felírt kenőcsök is ugyanezeket a hatóanyagokat tartalmazzák. Ha bekentük a gyulladt területet, jó, ha sétálunk, vagy játszunk az állattal, hogy eltereljük a figyelmét és megakadályozzuk a kenőcs, vagy krém lenyalását. Ha már előfordult a hot spot számíthatunk az újbóli visszatérésre, elsősorban nyáron.

Milyen gyakran fürösszük kutyánkat? Az állatorvos válasza erre a kérdésre: minél ritkábban, ne sűrűbben, mint két hónap. Ugyanis a kutyák bőre is védő zsírréteget tartalmaz, ami nagyon fontos. A túlzásba vitt samponos fürdetéssel feloldhatjuk ezt a zsírköpenyt, az állat bőre száraz, korpázó, viszkető lesz. Használjunk kutyasampont, az emberi szerek túl erősek, szintén száríthatják a kutyabőrt. Gyakori kérdés még, hogy mikor lehet először megfürdetni a kölyökkutyát? Nos nincs ilyen szabály, fontos, hogy ne két hónapnál gyakrabban tegyük azt, valamint használjunk kölyöksampont.

A keveset mozgó idősebb, vagy nem sétáltatott ebeknek megnőhet a karma. Ez olyan extrém hosszt is elérhet, hogy az állatot mozgásában akadályozza. A túl hosszú karmot legtöbbször állatorvos, vagy kutyakozmetikus vágja le, de bátrabb gazdák maguk is vállalkozhatnak rá. Megfelelő karomvágó kutyás boltokban, állatpatikában beszerezhető. A művelet során vigyázzunk, hogy az erekkel dúsan átszőtt irha részt ne sértsük meg. Világos karom esetén ez könnyebb, a rózsaszín részbe nem szabad belevágni. Nehezebb a helyzet, ha sötét, pigmentált a karom. Ilyenkor az ujj elszarusodott, alsó talprészének síkjában, vagy az alatt végzett vágás a jó. Ha mégis megsértjük az irha részt, nyomjunk vattagombócot a vérző karomra, pár perc alatt el szokott állni. Különösen figyeljünk, ha kedvencünknek „farkaskörme” van. Ez a hátsó végtagon a másik négy ujj felett a belső oldalon található. Az ilyen karom nem ér le a földre, nem kopik, időről időre le kell vágni. Ha nagyon sok gondot okoz ez a plusz ujj, benő, beszakad, műtétileg távolítjuk el.

A legtöbb gazda nem is tudja mi az a bűzmirigy. Amíg a kutyának nincs vele problémája, nem is kell bántani. Ha viszont az eb feltűnően sokat csúszkál a fenekén (szánkázik), ki kell nyomni a mirigyet. Ezt is leggyakrabban állatorvos, vagy kutyakozmetikus teszi meg, de vannak gazdák, akik maguk végzik. Vattagombócot kézbe fogva, kívülről finoman megnyomjuk a végbél két oldalát. Hogy milyen gyakran van szükség a bűzmirigy kinyomására egyedi, ki kell tapasztalni.

Egy régebbi cikkemben már írtam az állatok helyes táplálásáról. Azóta is rengeteg kérdést és ellenvéleményt kapunk a témában. Például: mivel etessem kutyámat, hogy egészségesebb legyen? Vagy: miért etessek méregdrága tápot, ha több ezer évig az emberi maradék is megfelelt nekik? Esetleg: én élek az állattal együtt, jobban tudom, mi ízlik neki.

A napokban került kezembe az Állatorvosi Kamara Dietetika Tagozatának kiadványa, ebből szeretnék néhány gondolatot megosztani a kétkedőkkel.

Modern világunkban a kedvtelésből tartott állatok igazi társállattá lettek. Ez azt jelenti, hogy legfontosabb szerepük „társként”, sőt szinte családtagként jelen lenni életünkben. Érthető az a törekvés, hogy számukra is mindazt a jót biztosítani igyekszünk, amit a többi családtagnak. Az állatok helyes táplálásának kapcsán az állatorvosok számára a legnehezebb feladatok egyike éppen az, hogy bebizonyítsák a gazdiknak, hogy nem egy „kis emberrel” élnek együtt, hanem egy olyan élőlénnyel, amelynek a mienkétől teljesen más az emésztőrendszeri felépítése, az egyes táplálóanyagok iránti igénye és szükséglete. Az ember mindenevő, a kutya és főleg a macska húsevő. Más a fehérje, a szénhidrát, a zsír és az emészthető nyersrost igényük. Bizonyos vitaminok számukra nem esszenciálisak (például C-vitamint szervezetük előállítja, nincs szükségük rá), másokra viszont sokkal nagyobb igényük van (például macskának karnitin, taurin). Ezt a másfajta igényt és szükségletet legegyszerűbben jó minőségű tápok etetésével tudjuk biztosítani.

Hogy társállataink helytelen táplálása mennyire időszerű kérdés, azt az is bizonyítja, hogy évről-évre nő a táplálkozással összefüggésbe hozható civilizációs betegségben (elhízott, szív-, vese- és cukorbeteg, fogkő) szenvedő kutyák és macskák száma. Az egyre jobb minőségű tápok megjelenése ellenére, még mindig sok az olyan tulajdonos, aki nem tartja be a szakember által javasoltakat. Az évekig tartó helytelen táplálkozás kedvenceink esetében is megbosszulja magát, a kialakult betegségek kezelése sok fáradtságba és pénzbe kerül, egyszerűbb az időben elkezdett megelőzés.

Mi is a toklász?

A toklász az egérárpa termése. Ez a gabonaszerű növény az utak, járdák szélén, kaszálatlan kertekben mindenütt nő, május végén érik be, és egész nyáron, augusztus végéig veszélyezteti kedvenceinket. A toklász megtapad a hosszabb szőrű kutyák bundáján, és mint egy horog, csak befelé tud haladni. A bőrt átfúrva súlyos gyulladást okozhat, a szövetek közt vándorlásra képes. Leggyakrabban a fülbe kerül, hirtelen erős fülrázás, fejoldaltartás kezdődik, képes a dobhártyát átfúrva közép- és belsőfül-gyulladást kelteni. Másik gyakori hely az ujjak köze, sokszor hetekig-hónapokig tartó sipoly az eredmény. Ritkábban bekerülhet még a hónalj és a lágyék bőrébe, a szembe, a végbélbe, a fogak és az íny közé. A már befúródott toklászt csak állatorvos tudja eltávolítani idegentest-fogóval. Megelőzésként nyírassuk meg a hosszabb szőrű kutyákat májusban, főleg a spánieleket. Fontos, hogy, rövid legyen a szőr az ujjak között és a fülön. Séta végén nézzük át az ujjak közti, és a fül belső oldalán növő szőrzetet. Spánieleknél ajánlott még séta közben vattagombóc a fülbe.

Ha befogadunk, vagy veszünk egy kiskutyát, rögtön rengeteg tennivaló szakad a nyakunkba. Állatorvosi szempontból a kutyakölyök egészségének védelme a legfontosabb. Alapvető, hogy védőoltásokat kapjon a fertőző betegségek ellen. Úgymint parvó, szopornyica, leptospirózis, fertőző májgyulladás, kennelköhögés és egyáltalán nem utolsó sorban a veszettség megelőzésére. Az első vakcinát a legtöbb állatorvos 6-8 hetes kor között adja. Ekkor vigyük a kiskutyát először doktorhoz. Ha már kapott oltást, akkor van oltási könyve, az ebben szereplő utolsó oltási dátumhoz számoljunk két hetet, majd keressük fel az állatorvosi rendelőt, vagy állatkórházat. Magyarországon a kialakult szakmai konszenzus szerint a kollégák nagyobb része négyszer olt, plusz ötödikként a veszettség elleni kötelező vakcinát adja. Két oltás között mindig két hétnek el kell telnie. Az első négy oltásból kettő csak parvó ellen szól, mivel ez a betegség gyakori, igen veszélyes és főleg ellene a kutyák nehezen immunizálhatók. A másik kettő úgynevezett kombinált oltás, a veszettség kivételével minden előbb felsorolt betegség ellen véd. Nagyon fontos, hogy csak azután vigyük sétálni, vagy kutyafuttatóra a kölyköt, ha már legalább három oltást megkapott. Ha ezeket a szabályokat betartjuk, nem lehet baj.

Legalább ugyanilyen fontos a megfelelő féregtelenítés. Optimális az, ha az állatka kettő, négy- és hat-hetesen kap féregtelenítő pasztát. Ha a tenyésztő, vagy az előző tulaj ezt elmulasztotta, pótolhatjuk. Kéthetente legalább három alkalommal adjunk féregűző pasztát, vagy tablettát. Minden kezelés után figyeljük a kutyus székletét, szabad szemmel is látható az igen gyakori hosszúkás orsóféreg, ha ezt észleljük, jelezzük az állatorvosnak. Sokan mondják, hogy nem férges az állat, mert nem látnak semmit a bélsárban. Ez sajnos nem igaz, spontán (féreghajtó nélküli) féregürülés csak nagyon erős fertőzés esetén van. A készítmények legtöbbje a bélben élő, kifejlett férgekre hat, a szervezetben vándorló lárva-alakokra nem. A lárváknak két hét kell, hogy elérjenek a bélbe, ekkor már elpusztíthatóak. Ezért fontos a kéthetenkénti ismétlés. Közkeletű nézet, hogy a fokhagyma hatásos a férgek ellen, tudományos kísérletek ezt nem igazolták, így kérek mindenkit, ne fokhagymával próbálja kezelni, vagy megelőzni kutyusának férgességét, hanem féreghajtóval.

Két héttel ezelőtt az alapvető egészségügyi teendőket tárgyaltuk, a védőoltásokat és a féregtelenítést. Ezen kívül rengeteg kérdést tesznek fel az állattartók. Állandó téma a kiskutyák etetése.

Egy kölyökkutya 4 hetes korától érdeklődik a szilárd táplálék iránt. Mire az új gazdájához gazdájához kerül, 6-8 hetesen, az elválasztás már megtörténik, és szilárd táplálékot fogyaszt. Célszerű érdeklődni a tenyésztőtől, vagy az előző tuljadonostól, mit kapott ott enni a kutyus, és azzal a táppal kezdeni az etetést, majd fokozatosan áttérni az általunk etetni kívánt kutyatápra. Mégpedig úgy, hogy 5 nap alatt állunk át teljesen, napról-napra növelve az új táp arányát. Hacsak lehet, száraztápot válasszunk, mert ennek beltartalmi értékei jobbak, mint a konzervtápé. Az igazán jó, szuperprémium száraztápok testméret szerint kaphatóak, mini, közepe és óriás fajták kölykeinek. Nézzük meg a csomagolást, és csak annyi eleséget adjunk, amennyit a gyártó kor és súly szerint ajánl. Az ilyen korú állatokat még naponta háromszor kell etetni, kivéve az igazán kistestű ebeket, akiknek napi ötszöri adagban osszuk el az ételt. A kis testsúly miatt minimálisak a tartalékaik, és könnyen leeshet a vércukorszintjük, aminek tragikus kimenetele is lehet. Soha nem adjunk tehéntejet, mert az összetétele nagyon eltér a kutyatejétől, ezért gyakran okoz hasmenést. Az emberi koszt finomabb mint a kutyatáp (fűszerezett), ha ezt már megkostólta a kiskutya, nehéz visszaszoktatni a számára egészségesebb és jobb kutyatápra. Ha lehet legyünk, következetesek.

Gyakori kérdés a szobtisztaság. A kutyafélék természetes ösztöne, hogy az almukba nem ürítenek, ezért a kutyák viszonylag hamar szobatisztaságra szoktathatóak. Ha puhát érez a kölyökkutya a talpa alatt, már pisil is. Ezt érdemes kihasználni, eleinte gyakran vigyük ki a fűre, legalább minden evés után. Ha elvégzi a dolgát, dícsérjük meg. Ha a lakásban pisifoltot találunk, nem szabad belenyomni az orrát, vagy megbüntetni, mert nem képes a szidást és a korábbi cselekedetet gondolatban összekötni.

Napi munkánk során rengeteg sérült állatot látunk el. Igen gyakoriak az autós gázolások, de sokszor a garázsból ki, vagy bejárva a gazda saját maga hajt át a kutyán. Bár a harci kutyák már nem divatosak, mégis sűrűn kezelünk harapott sebeket. Szintén gyakoriak a harapások sokat verekedő kandúroknál. Sok szakított, vagy vágott sebet okoznak kiálló, éles fémtárgyak, üvegszilánkok. Előfordulnak még lőtt sebek is, nemritkán csak röntgenfelvétel során mellékleletként észleljük az eltokolódott, régóta ottlévő lövedéket.

Mi a teendő, ha sérülést észlelünk állatunkon? Ha kis méretű a seb elláthatjuk otthon is. Tisztítsuk ki a sebet, majd fertőtlenítsük Betadine oldattal. Ezt ismételjük naponta kétszer, amíg szükséges, ne használjunk sebhintőport. Ha kicsit is nagyobb a seb, vagy kétségeink vannak, forduljunk állatorvoshoz. Fontos tudni, hogy egy seb állatoknál 24 órán belül varrható össze, tehát ennél többet ne várjunk. A varrt sebek elsődlegesen 7-10 nap alatt gyógyulnak, helyi kezelést nem igényelnek. Ha valamilyen oknál fogva a sebet nem varrjuk össze, az másodlagosan gyógyul. Sarjszövet alakul ki, majd zsugorodva heggé válik. A másodlagos sebgyógyulás hosszabb, hetekig tartó folyamat, helyi kezelés szükséges.

Nagyon fontos sebek ellátásakor a nyalogatás megakadályozása. A nyalással egyrészt mechanikai izgalom éri a sebet, másrészt az állatok szája nem éppen steril, rengeteg baktériumot kennek a sebbe. A nyalogatás nagyon megnyújtja, vagy megakadályozza a sebgyógyulást. A legjobb eszköz a sebvédelemre a védőgallér, általában varratszedésig, éjjel-nappal viseltetjük az állattal.

A harapott sebek fokozottan hajlamosak a fertőzésre, nagyon lényeges a seb megfelelő kezelése, valamint antibiotikum adása.

Főleg az autós balesetek miatt igen gyakoriak a különféle csonttörések, ficamok és szalagszakadások. Ilyenkor általában az állat a sérült végtagot nem használja, viszont a tört csontvégek mozgatására sokszor nem jelez fájdalmat. A pontos diagnózist a röntgenvizsgálat adja meg. Kutyák, macskák csonttöréseit általában műtéttel, a csontra felhelyezett fémlemezekkel és csavarokkal, vagy fém velőűrszegekkel rögzítjük. Állatkórházunkban - megyénkben úttörőként- több mint tíz éve, nagy számban végzünk ilyen műtéteket. A külső merev rögzítéseknek (merevkötés esetleg gipsz) jóval kisebb a jelentősége állatoknál, mint a humán medicinában.

A macskatartók kisebb része tudja csak, hogy mennyi veszélyes és gyógyíthatatlan betegség fenyegeti kedvencét. A legtöbben nem hallottak még a macska leukémiáról, a macska AIDS-ről és a fertőző hashártyagyulladásról. A leggyakoribb és legragályosabb közülük a macska leukémia, szinte napi rendszerességgel diagnosztizáljuk.

A macska leukémiát vírus okozza. Elsősorban nyállal és orrváladékkal terjed, verekedéssel, közös etető- és itatóedények használatával adható át. Az állatok kisebb részében nem alakul ki betegség a vírus felvétele után, de az esetek többségében 4-6 hét után súlyos tüneteket tapasztalunk. Igen jellemző a láz, a súlyos vérszegénység, gyakran előfordul szájfekély, nyirokcsomó, lép, májduzzanat. A fertőzött macskák lefogynak, újra és újra megbetegszenek, elsősorban macskanáthában, de más fertőző betegség is gyakori. A vírus ugyanis teljesen legyengíti az immunrendszert.

 Oki terápia, a vírust megbízhatóan elpusztító szer nincs, csak tünetileg tudjuk kezelni. A legintenzívebb gyógyszeres ellátás ellenére a legtöbb leukémiás cica csak pár hétig, esetleg hónapig élhet még. Van viszont védőoltás a betegség ellen, minden kijáró macska vakcinázása indokolt, a kandúrokat heréltessük is! Az egyik kombinált oltóanyag, a szokásos betegségek mellett (macskanátha komplex, panleukopénia), tartalmazza a leukémia elleni komponenst is, ez a legpraktikusabb megoldás.

Rövidesen itt a tavasz és elkezdődik a kullancsszezon. Ebben a rovatban már többször írtam a kullancsbetegségről, tudományos nevén a babesiosisról. Remélem, az összes kutyatartó felismeri már jellegzetes tüneteit, a kezdeti bágyadtságot és lázat, a jellegzetes véres, kólaszerű vizeletet, valamint a később jelentkező sárgaságot.

Már elérhető Magyarországon egy új, babesiosis elleni védőoltás. A gyártó cég 97%-os hatékonyságot ígér, ami azt jelenti, hogy ezeknél az állatoknál nem, vagy olyan enyhén zajlik le a fertőzés, hogy az érzékelhető klinikai tüneteket nem okoz.

Az első védőoltást bármelyik, fél évesnél idősebb kutya megkaphatja, utána 1 hónap múlva meg kell ismételni. Az emlékeztető oltás utáni védelem 6 hónapig tart, tehát a vakcinázást félévente érdemes elvégezni. Ilyenkor már elég egyetlen alkalom. Az oltás optimális időpontja 1 hónappal a kullancsinvázió kezdete előtt van. A betegség gyakorisága és veszélyessége miatt, nagy jelentősége lehet az új vakcinának.

A városban járva gyakran figyelem a sétáltatott kutyákat, egyrészt sokakat ismerek is közülük, másrészt az állatorvos önkéntelenül is a betegségeket, rendellenességeket fürkészi. Az egyik leggyakoribb elváltozás, mely már messziről „ordít” a térdkalács ficam. Jellegzetes, ahogy a mini méretű kutyák, uszkárok, csivavák, yorkshire terrierek, bichonok és más toy fajták futás közben egyik, vagy másik hátulsó lábukat felkapják, több lépés idejére egyáltalán nem használják, majd mintha mi sem történt volna, ismét futnak tovább. Sok tulajdonos egyáltalán nincs tisztában az esetleg évek óta fennálló problémával. A betegség lényege, hogy a térdkalács veleszületetten nagyon könnyen kiugrik ízületi árkából, szinte mindig a belső irányba, emiatt a térdnek nincs megfelelő stabilitása, súlyosságtól függően sokszor hajlított helyzetben van, rogyadozik. A térdkalács ficam gyógyszeresen nem kezelhető, amelyik beteg néha már felhúzott hátsó lábakkal jár, annál mindenképpen a műtét javasolható.

Számomra az egyik legkedvesebb szakterület a szemészet, szívesen írok ilyen témáról. Az egyik leggyakoribb szemprobléma, amit diagnosztizálunk az úgynevezett száraz szem betegség.

Nagyon sok elhanyagolt, hosszú ideje fel nem ismert, nem megfelelően kezelt esetet látunk. A beteg szem nem, vagy alig termel könnyet, kiszárad. Legjellegzetesebb tünete a sárgás, tapadós, váladék képződése a szemben, ami nem folyik ki, nincs könnycsorgó. A szaruhártya matt fényű, erek sarjadzanak bele, esetenként festékanyag rakódhat le benne. Tehát ha az állat hosszú ideje kötőhártya gyulladással küszködik, és semmilyen antibiotikum nem használt és nincs könnyfolyás, gyanakodjunk erre a betegségre.

Pontos diagnózist a Schirmer teszt ad,  a kötőhártya zsákba tett papírlapocskával megmérjük a szem könnytermelését. Bizonyos fajtákban genetikailag gyakori: például yorki és a westi kutyusokban, de mégis legsűrűbben a harmadik szemhéj mirigyének eltávolítása után tapasztaljuk. Az előesett mirigyet nem szabad kivágni, hanem jóval bonyolultabb eljárással vissza kell varrni a helyére, mivel az egy fontos „alkatrész”, a szem könnytermelésének közel felét adja. Tehát a mirigy kivétele szerintem műhiba! Mégis igen sok ilyen kutya van, akik aztán egész életükön át gyógykezelésre szorulnak.

A beteg szemet naponta többször csapvízzel öblíteni kell, sokszor kell könnypótlót cseppenteni. Jó hatásúak szteroid és ciklosporin szemkenőcsök, a kötőhártya alá adott szteroid injekció is. De a száraz szem többé nem gyógyul meg, általában állandó kezelésre szorul.

Sajnos ez a mondás csak nagyon ritkán igaz. A megnövekedett autóforgalommal járó gyakori gázolások, valamint a sok kutyaharapás miatt rengeteg csonttörést látunk el.

Csak a viszonylag ritka, úgynevezett zöldgally törésnél (fiatal állatok lágy csontja egy zöld gallyhoz hasonlóan megroppan, de nem mozdulnak el a törtvégek) jöhet szóba, hogy a természetre bízva gyógyulni hagyjuk.

Szintén ritka a sínes merevkötés, csak térd és könyök alatti nagy önstabilitással bíró, egyszerű töréseknél alkalmazhatjuk, de nagy a veszélye, hogy törési betegség alakul ki, és a végtag többé nem használható, vagy deformált lesz.

Ezért a kutyák és macskák csonttörései általában műtéti úton kezelendők. Az eltört csontvégeket fém implantátumokkal, lemezzel és csavarokkal, vagy a csontvelőben haladó velőűrszegekkel rögzítjük. A műtét jóval bonyolultabb és drágább, mint a merevkötés, mégis legtöbbször ez a helyes választás.

A nagy apparátust, speciális műszerezettséget, különleges szaktudást igénylő csontműtéteket kevés helyen végzik az országban, ezek egyike – Vas megyében egyedüliként­  - Állatkórházunk. Csontsebészünk, dr. Peresztegi Attila 1997 óta műti a törött lábú kutyusokat és cicákat, klinikus szakállatorvos, a Kisállat Ortopédiai Egyesület tagja.

Ebben a rövid írásban az évente kötelező, vagy ajánlott tennivalókat veszem sorra, amit egy lelkiismeretes gazdának illik betartania, ha azt akarja, hogy kutyája hosszú ideig éljen. Csak a felnőtt kutyákról lesz szó, mivel a kölyökkutyák ellátásáról már többször írtam.

Az első és legfontosabb, az évente kötelező veszettség elleni védőoltás. Ez azt jelenti, hogy az oltás nem lehet régebbi, mint egy év. Ha az oltási könyvben azt látjuk, hogy ez már lejárt, haladéktalanul pótoljuk. A veszettség zoonózis, tehát állatról emberre átterjedő, gyógyíthatatlan betegség. Ezért a szigorú szabályozás. Állatorvosi rendelőkben, vagy éppen állatkórházunkban ezt a vakcinát egész évben megkaphatják a kutyák. Kölyköknél az első oltás veszettség ellen három hónapos kor után kötelező, majd fél év múlva ez megismétlendő, utána jön az évenkénti emlékeztető oltás.

 Az idei évtől kötelezően minden kutya az állatorvosi kamara által sorszámozott, központilag nyilvántartott oltási könyvet kap, tehát minden kutya oltási könyvét kicseréljük. A kiskönyvbe a veszettség oltáshoz még egy hologramos ezüstszínű matricát is ragaszt az orvos, igazolva, hogy az ezzel járó állami igazgatási díjat befizette.

2002 óta a veszettség oltással egyidejűleg szintén kötelező a kutyák féreghajtása. Ez tablettás készítménnyel történik. Általában a gazda otthon adja be a féreghajtót valamilyen finom falatba rejtve. A tabletták adagolása súly szerint történik, a legtöbb készítményből tízkilónként egy szem kell. A féreghajtás amúgy sűrűbben javasolt, az egyetem parazitológia tanszékének javaslatára háromhavonta ajánljuk.

Szintén nem kötelező a kutyákat egyéb betegségek ellen immunizálni, de ajánlott. Úgymint szopornyica, fertőző májgyulladás, parvovírusos bélgyulladás, leptospirózis és kennelköhögés ellen. Ezen betegségek mind előfordulnak Magyarországon, célszerű ellenük is védekezni. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a veszettség elleni oltáskor egy kombinált vakcinát adunk, ami a veszettség mellett a fent említett betegségeket is tartalmazza.

Nagyon gyakran hozzák a gazdák kedvencüket azzal, hogy biztosan megmérgezték, általában a tettest is sejteni vélik valamelyik szomszéd személyében. Ha egy betegség hirtelen tör ki, látványos tüneteket produkál, és még ráadásul rosszban is vannak a szomszéddal, egyből mindenki mérgezésre gondol. Pedig szerencsére a mérgezések a feltételezettnél jóval ritkábbak, sokszor a saját gondatlanság okozza, de azért persze előfordulnak rosszindulatú, szándékos esetek is.

Általánosságban elmondható, ha egy állat lázas, valószínűleg nem mérgezett. Csak az úgynevezett „sárga méreg” okoz lázat, ez azonban nagyon ritka. Ha láttuk, hogy az állat a mérget felvette, azonnal vigyük állatorvoshoz. A két órán belül végrehajtott hánytatás, vagy gyomormosás életmentő lehet.

A leggyakoribb mérgezés, főleg ilyenkor ősszel, a patkányirtó, kumarin típusú mérgek felvétele. Kék, vagy rózsaszín lehet, jóízű, szívesen fogyasztják kutyák, macskák. A tünetek 2-3 nap után jelentkeznek, vérzékenység, erős vérzések, főleg a szájból, vérszegénység, kihűlés formájában. Van ellenmérge (K1-vitamin), jól gyógyítható, szükség esetén vérátömlesztést adunk.

Gyakoriak még a különféle rovarirtó szerek okozta mérgezések. A felvétel után hamarosan erős nyálzást, hányást, görcsöket, idegrendszeri tüneteket tapasztalunk. Kezelése tüneti, a kimenetel nagyban függ a felvett méreg mennyiségétől. Néha előfordul az a fatális hiba, hogy kutyának gyártott piretroid tartalmú cseppeket (Exspot, Advantix, Duowin) macskára tesznek, ami szintén erős mérgezést okoz. Minden szert csak az előírt állatfajon, dózisban, és módon alkalmazzunk.

A rovarirtókhoz nagyon hasonló tüneteket okoz a csigairtó, általában az ilyet fogyasztott állatok nem menthetőek, bár a legutóbbi ilyen kutyus szerencsésen életben maradt.

Tragédia forrása lehet az elöl hagyott fagyálló, édeskés íze miatt az állatok szívesen felveszik. Gyógyíthatatlan veseelégtelenséget okoz.

Az otthoni gyógyszerezés veszélyei közül kiemelném a paracetamol tartalmú tablettákat. Egy negyed szem Rubophen, Panadol, vagy más ilyen hatóanyagú készítmény kivégzi a macskát. Olyan vérelváltozást okoz (a vér barnás színű lesz-methaemoglobinaemia), ami általában nem gyógyítható.

Öt évesnél korosabb szuka kutyát látva gyakran eszembe jutnak legendás belgyógyászat tanárunk- Papp Laci bácsi-szavai. „Kollégák, ha idős szukát vizsgálunk, az első dolog, amit ki kell zárnunk, az a gennyes méhgyulladás”.

Valóban sűrűn előforduló probléma ez, de mi az oka? A lényeg a kutyák sajátos ivari ciklusában rejlik, egyszerre érheti a méhet többféle szexuális hormon hatása. Szemben a nőkkel, a legöregebb korig megmarad az ivari működés, tehát újra és újra ciklusba lendül a szuka. Az idős méh ellenálló képessége jóval gyengébb, a tüzeléskor megnyíló méhszájon keresztül, közönséges gennyesztő baktériumok fertőzhetik be. Hajlamosít még a korábbi hormonkezelés, úgymint a gyógyszeres vemhesség megszakítás, vagy a tüzelés gyógyszeres elnyomása. Gyakran szerepel még kórelőzményként a petevezető lekötése, ami kutyáknál egyáltalán nem ajánlott.

Nagyon alattomos betegség, hosszú ideig lappanghat, ha zárt a méhszáj. Általános tünetei lehetnek, bágyadtság, étvágytalanság és jellegzetes a sok ivás-sok vizelés. Ha nyitott a méhszáj, a gazdák azt hiszik, hogy tüzel a szuka, pedig a péraajkak már nem duzzadtak és a kifolyás gennyes. A biztos diagnózishoz ultrahangos vizsgálat kell! A betegséget minden esetben műtétileg kell megoldani! Tehát a gyulladt méhet és a petefészkeket el kell távolítani, mivel antibiotikumokkal nem tudunk hatékony koncentrációt elérni a gyulladt szervben. A műtét a laikusok számára kockázatosabbnak tűnik, de sok-sok eset tapasztalata alapján mondhatom, mégis jóval megbízhatóbb, mint a gyógyszeres kezelés. Illetve, ha mégis megússza a gyógyszeres kezelést a kutyus, fél év múlva, a következő tüzelés után, nagy valószínűséggel újra jelentkezik a probléma. Ennek az igen gyakori betegségnek a megelőzése is jól ismert: az állat ivartalanítása, a méh eltávolításával, soha ne kötessük le az állat petevezetőjét.

A sajtóban még nem igazán téma az az új kormányrendelet, mely a kedvtelésből tartott állatok tartását és forgalmazását szabályozza. Pedig néhány lényeges, az állattartók széles körét érintő változtatás is került az új paragrafusok közé. A hatályba lépés 2010. július 1., már nagyon közel van. Ideje, hogy az állatbarátok megismerjék a legfőbb pontokat.

A legtöbb kutyatartót érintő rendelkezés szerint:

-ebet forgalmazni, vagy tulajdonjogát más módon átruházni csak az állat bőre alá ültetett mikrochippel történő megjelölése után lehet. Tehát július elsejétől kötelező a kölyökkutyák, és ha ilyen történik, a felnőtt kutyák chipezése, ha eladjuk, vagy ajándékba adjuk őket.

A rendelet nagyobb része a társállatok tartási szabályait írja le. Ebből emelném ki a szerintem lényegesebb pontokat:

-Az állatot és tartási helyét az állattartónak naponta legalább egy alkalommal ellenőriznie kell.

-Tilos ebet tartósan 10 m2 kisebb területen, vagy tartósan 4 méternél rövidebb eszközzel kikötve tartani.

- Kutyák csoportos tartása esetén egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható terület kell.

-Ha kutyát futóláncon tartanak a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 5 m-nél, a futó rész pedig 3 m-nél.

-Ebet állandóan kikötve tartani tilos, tehát a láncon tartott kutyát is rendszeresen el kell engedni.

-Csoportos tartásnál lehetővé kell tenni, hogy az egyedek agresszió nélkül férhessenek hozzá etető-, itató- és búvóhelyükhöz. Vagyis, ha több kutyánk van, legyen külön edényük.

-Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztessék más állatok és az ember biztonságát.

2010.07.24.

A leggyakoribb gond a túlzott agresszió. Támadó magatartás jelentkezhet rangsorviták miatt, irányulhat kisgyerek ellen, lehet területvédő agresszió is, kiválthatja félelem, fájdalom. Bizonyos fajtáknál sűrűbben fordul elő, statisztikák kiemelik a pit bullt, a rottweilert, a német juhászt és a malamutot. Érdekes, hogy a harapások zömét kistestű kutyák hajtják végre. Az állandó kényeztetés miatt a kutyuskák szinte családfőnek képzelik magukat és ennek érvényt is szereznek. Ha a kutya fölérendeltnek, dominánsnak érzi magát bizonyos helyzetekben (etetéskor, kényszer vagy büntetés alkalmazásakor) gazdájára morog, támadó pózt vesz fel, esetleg figyelmeztető jelleggel harap is. A megoldás lehet a kan kutya ivartalanítása, figyelemmegvonás (meghatározott ideig nem törődök a kutyával, nem veszek róla tudomást), parancsra engedelmeskedés esetén a jutalom. A kisgyerekkel szembeni agresszió esetében a kutyában hamar kialakul a kép: ha gyerek van - rossz, ha gyerek nincs-jó. A kutya minden provokáció nélkül odakap, idegesítik a gyerekek. A foglalkozás, a jutalom a gyerek jelenlétében kezeli ezt a problémát.

A gazda távollétében végzett nem kívánatos cselekedetek – túlzott ugatás, rágcsálás, elszökés - általában félelmi válaszreakciók a gazda távozására, vagy az unalom okozza őket. Megoldás a túlzott kötődés csökkentése (ültetés, helyben marasztalás, jutalom) és a már említett figyelemmegvonás távozás előtt és érkezés után.

Az utóbbi évtizedben divatba jöttek a rövid orrú kutyák. Sokan tartanak angol vagy francia bulldogot, mopszot, masztiff típusú kutyákat. Mindenki tapasztalhatja, hogy ezek a kutyák gyakran horkolnak, hörögnek különösen erősebb mozgás, vagy izgalom hatására. A meleget nem nagyon bírják, folyton lihegnek, nem tudják becsukni a szájukat, lilul a nyelvük, akár el is ájulhatnak. Hajlamosak a légúti betegségekre.

A jelenség magyar neve rövid fej szindróma (brachiocephal szindróma). Szegény nyomott orrú kutyáknak szűk az orrnyílása, nagyon hosszú és vastag a lágy szájpadlása (elzárja a gégét), a gégéjük és a légcsövük igen szűk. A légcső és a mellkas bejárat arányát röntgennel mérjük. Sokat elárul, hogy a rövid fejűeknél 0,16-os érték is elfogadható, bulldogoknál a 0,12-es arány is megengedett, pedig a többi fajta esetében csak 0,2-es arányszámtól tekinthető egészségesnek.

A betegség kezelésénél nem reális cél a teljes gyógyulás. Hörgőtágító gyógyszereket adhatunk, fulladozás, hőguta esetén egy hideg zuhany életmentő. A sokat hörgő, röfögő kutyáknál műtétet végzünk, egyszerre valamennyi műthető rendellenességet rendezünk. A szűk orrnyílást plasztikai műtéttel tágítjuk, a megnyúlt lágy szájpadlást lebenyplasztikával kurtítjuk, a gége előesett képleteit eltávolítom. A műtéttel sokat javul a fulladozó állatok életminősége.

A rágcsálók az evolúció során a rostban gazdag , nagy térfogatú, tápanyagban relatíve szegény táplálék felvételéhez alkalmazkodtak. Ezért számukra nélkülözhetetlen a széna fogyasztása. Terráriumukba tegyünk szénarácsot, amiben mindig korlátlanul álljon a friss réti széna. A másik legalább ilyen fontos táplálék a megfelelő magkeverék. Részesítsük előnyben a pelletált tápokat. Ugyanis a magkeverékekből a rágcsálók mindig kiválogatják a nekik jobban ízlő, magasabb szénhidrát és zsírtartalmú szemeket, így ez nem tekinthető teljes értékűnek. Viszont az előre összekevert gyári pellet minden szeme optimális összetételű, az állat nem válogat.

Ne etessünk állatunkkal korlátlan mennyiségben zöldséget és gyümölcsöt, mert ez gyakran bélgyulladáshoz, hasmenéshez vezet. Felfúvódást okoznak a hüvelyesek, a káposzta, a karalábé és a paprika is. Soha ne adjuk nagy cukortartalmú gyümölcsöket ( banán, szőlő, mazsola ), szintén veszélyesek a kereskedelemben kapható mézes és joghurtos jutalomfalatkák. A tengerimalacok nem bírják előállítani a C-vitamint, ezért a széna és magkeverék mellett, kis mennyiségben kapjanak friss zöldséget, gyümölcsöt ( pl. sárgarépát és almát ). Végül, de nem utolsó sorban, minden rágcsáló előtt legyen korlátlan mennyiségben ivóvíz, golyós önitatóban elhelyezve. Sok állatka az egész életét végigszomjazza….